Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)
Gyárfás Ágnes: Magyarul kidolgoztatott Bárány Péter által" /Bárány Péter két drámamagyarítása/
mán más-más nézőpontból már megtárgyalás alá kerültek, most a gyermeki felfogásnak megfelelően szinte tételesen hangzanak el. A darabban két szerelmi szál vonul végig. Mátyás és Beatrix kapcsolata és Ibafalva Juliska és Szilágyi István kibontakozó vonzalma. • Pedagógiai gondolatok N A közönséges nevelés ez egész nemzet boldogságának vetésűdébe" /1.6/ hangzik el a darabban, s valóban a mü olyan erősen nevelésközpontú, hogy minden cselekmény, minden párbeszédből kicsillanó gondolat a nemzet egyetemes nevelésének fontosságát hangsúlyozza. Abdul a jelenlévő török követ, mint negativ rezonőr a király felvilágoault nevelési elvei ellenében felveti e török nevelési elveket, egy zárt, magába fordult világ elméletét, az európai kitekintésű, görög példákon felnőtt Mátyás-i elvekkel szemben. Abdul roszszallóan állapítja meg, hogy ezen az ifjúságon oroszlánkörmöket lát. Mátyás viszont oroszlánok és nem juhok királya kivan lenni. Nagy hatással volt a dráma szellemére Bárány Péternek egyik titkári munkája, Széchényi Ferencnek az 1791-es országgyűlésre készített deputáciős tervezete. Ezt kellett németről magyarra és latinra átültetnie. Itt fejtette ki Széchényi Ferenc a felfelé nivellálódott "értelmea nemzet" eszméjét. Bárány a kor elfogadott Ideálját Nagy Lajos korát hozza fel "hazánk boldog állapotjának" jellemzésére. "Azáltal, hogy akkor a megegyezések szoros kötele kapcsolta össze a népet a királlyal", megtartották a törvényeket, nem volt jogi huzavona, s "a tudományok és a mesterség virágzott." Erről van szó! Ez lenne a valóságban az 1791-as bizottságok dolga ls, hogy felmérő országjárásuk ilyen állapotok megteremtéséhez adja meg az első lépést. Mert "ml végre van szükség a mesterségekre és a tudományra? mert végül tökéletesebbé és boldogabbá teszik az embert" mint individumot, a "általuk teszi magát hasznossá a nemzetre nézve." Bárány szerint a nemzet egyenlő jogú népek nagy közössége. A nemzet maga hasznos emberek hasznos közösségeként szolgálja az emberiség közös ügyét. "Ami nemes ós jeles dolgot teremthetsz magadból, teremts. Ezen törvény szintúgy illet egész nemzetet, mint egy embert* s vétkesek az ég és föld előtt mindnyájan, akik azt meg nem tartják." A drámát végigszövő pedagógiai gondolatok a nép egyetemes nevelését szolgálják, s nem szűkülnek le iskolai programmá, de az általános nevelés kérdésében az Iskolák kiemelt szerepet kapnak. A darab vége, 11
