Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 23. (Budapest, 1987)

Kolta Magdolna: A klasszikus vígjátéki dramaturgia kihalása. A vígjáték helyzete 1957-1982

ka a 60-as években a szocialista szemlélet hiányát ostorozta, a 70-es évtizedben viszont jövőtlenül, az "ez van" gesztusával nyúl a kis­polgáriság témájához. Almási kiemeli a 70-es évek els5 felének elem­zésekor, hogy a konfliktusok bagetelllzálódnek, kis ügyek állnak el5 jellemző élettényként, a társadalmi változások, politikai front­vonalak jelzése fölé kerülnek ezek a kis ügyek. Sziládi ugyanekkor azt állitja, hogy a jelenkort a maga közvetlenségében vállald drámák eltűnte után a fedezetlenül maradt társadalmi funkolőt vállalta fel a vígjáték. A kettő együtt igaz. A 70-es évek mai tárgyú drámája épp a privatizálódást reagálja le. A hétköznapiság kritikáját ad­ja • Tehát nem annyira kispolgáraág-ostorozás ez, mint a bana­litásokban elvesző, korlátolt típusok felvonultatása, ezeknek a fi­guráknak szellemi-erkölcsi leértékelése, ki gúnyol ás a is. Így lehe­tett az Adáshiba , egy kispolgári família tévénézésének, vacsorázá­sának, semmitmondásának története korszakjellemzővé, ezért nevezhet­ték a korszak adekvát vigjáték-szatira ötvözetének ' ^ 2 ^* Az Adás­ hiba, legalább olyan erős meghatározója a 70-es évtizednek, mint Ör­kény, csak más irányban. A darabot a közönség és kritika csaknem osztatlan örömmel, de nem vita nélküli tetszéssel fogadta. Hiteles vígjátéki groteszkként üdvözlik^-^, fegyverténynek, a magyar dráma fordulópontjának lát­de ^ermann István szerint a tévékészülék színpadra vitelének dramaturgiai ötleténél nem hoz több újdonságot, érdekességet^^ Az Adáshiba alapmotívuma a közöny. Az ábrázolás módszere itt is /mint később Gyurkovlcanál/ Csehov egymás mellé beszélő monológ­jainak alkalmazása, az elidegenedés gondolatának vulgarizált megje­lentetése, valamint a közöny adekvát rétegének, a kispolgárságnak ironizált megjelenítése. Olcsó, kisszerű eseményeket, voltaképpeni eseménytelensé get látunk. Ez az eseménytelenség sztereotip gondola­tokban, szteterotip cselekvésekben jelenik meg. A társadalmi státusz szerinti cselekvés lecsupaszitottsága, egyéniségmentessége, a társa­dalmi státusz megszabta szerepek gondolkodásmentes felöltése jellem­zi a Bódog család egymásra nem figyelő tagjait. A gyereknek "Így kell" viselkednie, az élethez "kellenek"a hagyományok, csak éppen a rituális születésnapi cigarettakinálás a legteljesebb mértékben üres hagyomány. Valamennyi előadás küzdött Kmberfi alakjával^^; vagy Krisztus­jellegét, vagy mai hippi mivoltát emelték ki, a kritikák pedig szin­te egyöntetűen megoldatlan figurának, vagy feleslegesnek nevezték/-^ Emberfi csakis a tévével párhuzamosan értelmezhető. Az alaknak csak

Next

/
Thumbnails
Contents