Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 23. (Budapest, 1987)

Tarján Tamás: Magyar abszurd ás groteszk drámák a hazai színpadon /1957-1982/

hatja, hogy as abszurd és groteszk első nagyjából teljes jogú birtokosa a hetvenes évek közepe tájától porondon levő. fiatalabb nemzedék* flypm» h

elyettt Örkény István válaszol Hádaa Péternek NÁDASt Beatelne erről az öaszefüggéaről, amely ez Író élete és müvei közt fennáll? Arra kérném tehát, hogy életének azokról a maghatározó pontjairól beszéljen, amelyek szükségszerűen vezették s groteszk felé. ÖRKÉNY. Ilyen összefüggés nincs. De úgy látszik, van olyan Írói alkat, mely előbb-utóbb ráeszmél, hogy az élet egyes nyéket komolyan produkál, másokat viszont komikus vagy tragikomikus vagy groteszk beállításban hoz létre. Maga is emlékszik rá, hiszen a minap történt, hogy egy futballmeccsbe belecsapott s villám. Az esemény tragikus, hiszen az egyik játékost agyonsújtotta, de ugyanakkor tragikomikus ia, hiszen a nézők ezrei, akik oaak jó focit szerettek volna látni, egyezer oaak azt látták, hogy a pályán megnyílt előttük létünk legmélyebb szakadéka. Az Író ezt leírhatja tragikusan, de leírhatja tragikomikusán ls, szerintem ss utóbbi változat a többet mondó és s fontoaabb.^*

1

^ Jegyzetek 1. Örkény István: Interjúk, öninterjúk. Kortára, 1980. 4«, 633.0. 2. Tarján Tamás: Realizmus, pártosság, népiség a mai magyar drámában, in: A realizmus az irodalomben. Szerk. Szerdahelyi István. 1979. 259-266.0.; Tarján Temas: Éljen a kérdőjel, vasasén a ponti - Örkény látván, in: T. T.: Kortárai dráma 1983* 56-60.0. 3. Martin Saalln: The Theatre of the Absurd 1961. t Eugene Ionesco: On the Theatre 1964.; Jelenlét - as ELTE Alkotókörének időszaki kiadványa 1974/3« Vázlat a groteszkről. Szilágyi Ákos tanulmányával és válogatott bibliográfiajáva1j Nloolae Balota: Abszurd irodalom 1979*1 Mihail Bahtyin: Francois Rabelais művészete, e középkor és a 37