Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 23. (Budapest, 1987)
Tarján Tamás: Magyar abszurd ás groteszk drámák a hazai színpadon /1957-1982/
a reményeket, melyekkel önmagának la adósa. Groteszknek lenni ma már nem újdonság - természetszerű dolog. Abszurdnak lenni - kiosit idejétmúlt/ 407 Az abszurd és a groteszk hazai rendezői Jelentékenyebb színházi rendezőink között alig valakit találhatnánk, aki valamilyen formában ne kereste volna legalább egyszer-kétszer a találkozást az abszurd és groteszk müvekkel. Nagyon kevesen vannak azonban, akik elkötelezték volna magukat ezen irányzatok /műfajok, szemléletek/ mellett. Pa ál István közéjük tsrtozik /mint sz amatőrmozgalombői indultak többsége - például Árkos! Árpád, Pinozós István is/. Az óriás- csecsemő , s Caligula , a Tangó , az Übü király , a Születésnap . Az ö- reg hölgy látogatása ragadható ki abból a váltakozó sikerű, de termékeny s egyes darabjaiban maradandó sorból, amely még Az ember tragédiájá t. a Hamlet et is majdhogynem abszurd drámaként asszimilálta! /Paál valóban a "XIX. századi abszurdot" fejtette ki a Tragédia hétszereplős, a hires utolsó sort elhagyó változatából.../ Szolnoki főrendezői működése óta ebben a színházban a legnagyobb arányú az abszurd és a groteszk jelenléte, azobaszínházuk szinte csak ilyen drámákra specializálódott. Szik ore János is hosszú esztendőket töltött egyetemi amatőr együttesben. Az abszurd és a groteszk nála is dominál, bár nem oly mértékben, mint Pa álnál. Ő" is megrendezte /Pécsett, 1978-ben/ Az ó- riáscaeoaemő t; érdeme a Takarítás minden nehézség ellenére kiküzdött premierje. A Kafka A per éből készült dramatizálás színrevitele egyik legemlékezetesebb munkája. Győri szinházvezetésének rövid időszakában Hrabal-bemutatóval / Táncórák.../ fejezte ki ezirányú elkötelezettsógót. Ascher Tamás repertoárján is abszurdok, groteszkek - és "abBzurdizált" darabok szerepelnek elsősorban. Hogy a szemléleti és stiláris eltérések, különbségek ellenére is mily erős a szellemi rokonság a fietalabb rendezőgárda néhány tagja között, azt igazolhatja, hogy ő ls úgy rendezte meg a Hamlete t, mint Brecht, Beckett, Pinter és mások pecsétjét magán hordó e századi azinmüvet. Csiszár Imre, Gothár Péter, Valló Péter mutet még erős, rendszeres és átgondolt érdeklődést. Csiszár inkább ez abszurd, Gothár és Valló a groteszk iránt. A rendezők futó - nem teljes - körképe azt mindenesetre igazol-