Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 23. (Budapest, 1987)

Tarján Tamás: Magyar abszurd ás groteszk drámák a hazai színpadon /1957-1982/

ja, világaaemlélete. Inkába oaak érzelmi rázkódás, a krisztianismua, as őrjöngés ás a melankólia végletei közt, ingetag szerkezetű darabokban. Néhány navre1 aág bizonyára folytatható volna a aor, a említést érdemelnének esők as Írók la, akik oaak bizonyos részletekben, alkalmakkor húznak az abszurdhoz, groteszkhez. Például Hubay Miklós oeuvre-ját is fői lehetne tárképezni ennek alapján. Ez azonban lány egesen nem azinezná a hazai abszurd ás groteszk kísérletek nagyjából 1969 ás 1975 közötti, viszonylagos föllendülésének korszakát. A "szerves* magyar abszurd ás groteszkt Tolnai Ottó. Cselányi Bála. Spiró György. Nádas Péter. Bereménvi Qása As előző fejezetben bemutatott Írók munkásaágénak osak egy részét ás osak egy ldőasakát fogja át as abszurd vagy a groteszk. Egyikük earn e szemlélet jegyében kezdte pályáját /talán oaak Páakándi lehetne kivétel, erőa megszorításokkal/. Életkorukból eredően korai, meghat árazó élményeik, és kezdeti lehetőségeik sem ebbe as irányba sürgették őket. A náluk valamivel fietalabb irógeneráoió, amelynek tegjel akkor válnak első müveikkel jelentkező fiatalemberekké, amikor Görgey, Páakándi és a ttfbbiek az abszurd, a groteszk lét jogáért küzdenek, már sajátjának tudja mindkettőt. Kultúrpolitikai vagy esztétikai ellenállásba Ők már kevésbé ütköznek. Örkény, Weöres, Páakándi már akár ihlető la lehet számukra. Köztudott, hogy a jugoszláviai magyar irodalom avantgárd hagyománya igen erős. Az 1940-es születésű Tolnai Ottó ezt az ott talán legfontosabb örökséget követve, ez ún. Symposion-kör tagjaként aratta első, feltűnő költői sikereit 1963 táján. Szövegei nem nagyon tűrik a műfaji korlátokat, a szavalt, az énekelt, a párbeszédes vers la érdekli, képzőművészeti kötődéaei a potenciállá dráma virtuális díszletét ia megteremtették műhelyében. Egész munkásságát átjárja as avanatgard /a szürrealizmus és különféle modern kísérleti irányzatok/, de szemérmes hűséggel mindig látni hagyja a szöveg különös burka alatt azt as egyszerű, Ismerős, otthonos valóságot, amelyből kiindul. Magyarországom dramatikus ssövegei, drámái közül kettő vált ismertté. A Végeladást

.pár érrel as újvidéki előedás után, a kecskeméti Kelemen Léssió Sslnpad mutatta be, 1980 októberében, Tömöry Páter rendezésében. Játék térképpel, négy részben - mondja a szer31