Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 23. (Budapest, 1987)

Tarján Tamás: Magyar abszurd ás groteszk drámák a hazai színpadon /1957-1982/

dán senki sem csodálkozik /a szomszéd Szűcs úr észre sem veszi, hogy nem béna, tud járni; később szolgálatkéssen visszaül tolészékébe: visszabénul/, a hétköznapit, a talmit, a jelentéktelent viszont csődének nézik /a televízió ilyen-olyan adáséit/. Szakonyi remek ötlete volt, hogy a szinpadnyilás határolja a osak képzeletbeli képernyőt, tehát a színészek a közönséget bámulják, fölkeltve e kölcsönösség feszélyező érzetét. Várkonyi - és nyomában a többi rendező, az általunk látottaknak valamennyié - ragaszkodott a színpadra állított igazi készülékhez. Vesztettek a vámon, de nyertek a réven: e szürke agysejtjeink nemigen fantáziálhattok, ám alaposan regisztrálhatták a mindennapi, ismerős "klsvalóságot". Gyurkovics Tibor az értelmetlenságig kiüresedett párbeszédek, lecsupaszított dialógusok technikájával érte el a legtöbb sikert Az Öreg /• Szeretetotthon/, Hegyvizit

. A Csóka-család /• őszinte részvétem/, Isten bokrétája /• Magyar menyasszony/ oimü tragikomédiáival, melyek 1970-tŐl főként a Pesti Színházban /Kapás Dezső rendezésében/ arattak sikert vagy buktak meg. Az öreg két mellékalakja például igy replikázott, a lakonikus kurtasággal kabaréban is szokatlan nevetéshullámot váltva ki: "Játszik? - Mindig. - Ulti? Zsir. - Nyer? - Vesztek. - Ihatnánk egy kortyot, igaz? - Rálocsolhatunk. - Mire? - A májra. - Páj? - Mindig, - Erősen? - Közép. Orvos? - Kontárok? - Élet? - Öt év. - Boldog? - Hogy érti ezt?" A "mindenki mondja a magáét" kipróbált fogáaa ekként válik be a Magyar menyasszony - az első szövegváltozat - Mari-Postás jelenetében, amelyben a csak néhány perce betoppent kézbesítő és a lány hamarosan egymáséi lesznek /a vőlegény, Gyuszi mit sem sejtve hortyog a sarokban/: POSTÁS : "Tényleg gyönyörű e melled.•• Én átképzőm magam... Vidékre megyek. MARI* Ne menj! Maradj! Csak együtt! - Mit szólsz e parasztsághoz? - A disznók, nem tudom, a disznók..• /közben fogdossa Merit/ - Igen... Nem szolgáltatják be a disznókat*.• Rejtegetik a disznókat.•• /Mari elalélva:/ - Jaj... A disznók... Kézbe kell venni a mezőgasdaságot..• A ludállományt! /fogdos/ - Hát vedd kézbe! Vedd kézbe! - Ugye te is akarod? De hol? Hol kéne kezdeni? /combtájon tapogat/ Értsd meg... Csak legelulról kezdhetjük... abban a közegben.». ami még ártatlan! Milyen kölni ez? - Nem tudom.. • Apám használja... - Honnan van es a kölni?! - Nem tudom. Régről. Azt hiszem, Belgrádból kapta as apám, egy rokonától. Rossz? Ml a baj? Ne menj el! Várj! - Külföldi kölni! Végem van! Jugoazláv kölnit" Ez a részlet erősen átírt második változatban ls nagyjából ugyanígy található. Gyurkovicsnál a groteszknek alig vsn filozófia-