Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 23. (Budapest, 1987)

Tarján Tamás: Magyar abszurd ás groteszk drámák a hazai színpadon /1957-1982/

SJÍawomir Mrozek három egyfelvonásose - a Bűbájos éd

. a Nyilt tengeren éa a Károly - egyébként ugyancsak a T hál le Színházban /1966. április, rendeső Léner Péter/. A fénykorát élő - induló évtizedében sikert sikerre halmozó - Thália, Kazimlr Károly művészeti vezetésével a hatvanas évtizedben ez abszurd és a vele rokon törekvések legfontosabb, legeredményesebb, legizgelmasabb hezei műhelye volt. Kazimlr 1963 októberében Priaoh Andorrá

ját rendezte, 1964 szeptemberében Jean-Paul Sartre Az ördög és a Jóisten oimü - erős "abszurd áthallása" - drámájával nyitotta az évadot, 1965-66-ban e már emiitett Beokett-tel és Mrozekkel szolgált - és ezt az "alapozást" követően áttérhetett a "hazai anyagra". 1967. február 24-én következett Kazimlr Károly irányításával Örkény István mérföldkőnek tekinthető groteszkje, a Tóték. 1968 januárjában, Léner Péter elgondolása szerint Borsi Istvántól a S

flrkó és kakaó

, alig egy hónapra rá, Kazimlr rendez é a ében a Komámasszony, hol a stukker?

. Görgey Gábor tollából, majd 1969 februárjában újabb két Görgey-darab, két egyfelvonásos! az ugyancsak Kazimlr rendezte Népfürdő és a Hírnök jő

. Ha vékonyodott ia, pár esztendeig még nem azakadt meg a Tháliában ez a szál. Egy majdani magyar színháztörténet nem hallgathatja majd el Kazimlr Károly drámatörténeti érdemeit, melyeket abban az időben eredeti, új hangú magyar darabok inspirálás

aval szerzett /Örkény, Görgey, Eörsi szomszédságában ott találhatók a más hangvételű Pej

es Endre-drámák is/. A hatvanas évek végén a bemutatkozó Pesti Színház - az anyaszinházzal, a Viggel szemben - szintén hajlandóságot mutatott az abszurd és groteszk kísérletek fölkarolására. Meghatározó érvényű lehetett, hogy ez e kamaraszínház Sylvie Luneau és Roger Coggio - Czimer József által magyar színpadra alkelraazott - Egy őrült naplója-adaptációjával nyitotta meg kapuit /1967. október 30., rendező Horvai István/. Első szerzője tehát Gogol volt, a "fantasztikus realizmus" nagymestere, a groteszk ábrázolás ez orosz és szovjet irodalomban Erdmanig, Bulgakovig, Vampilovig és tovább vezethető elindítója, A revizortípusú tragikomédiával az utóbbi két évszázad komikus hangol

taágú drámairodalmának egyik legfontosabb mintaadója. Egy héttel az első premier után már a másodikat ls megtartották a ^estiben: Romain Weingarten A nyár cimü nagyaikerü - később fölújitott - lirai groteszkje következett /rendezte Várkonyi Zoltán/. 1968 márciusában Dóczi Lajos A csók cimü nevezetes, de öreg vígjátékának leporolásával-átpofozásával Marton László rendező adta példáját, hogy a maszkok karikirozásával, a torzított koreográfiával