Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 22. (Budapest, 1987)

Kántor Lajos: Romániai magyar színház /1944-1984/

madár - 1968/ természetéé kötelesség, egyelőre azonben nem jár Kolozsvárt olyan eredménnyel, mint Harag keze alatt Marosvásárhelyen az Özönvíz előtt

» Az új, elősZör színpadra kerülő romániai magyar drámák még nagyobb gondot okoznak a színháznak, a hatvanas években is - noha a bukás ritkán látványos /Méhes György: Oroszlán a kas télyban - 1960/, többnyire csendes elmúlásra Ítéltetnek az iróilagszinházilag gyengére sikerült darabok-előadások. A kivételes közönségvisszhangot keltett Mezítlábas menyasszony

t követő évtizedben számszerűen is kevés a próbálkozás /Kiss Jenő: Három nap egy esztendő - 1956, Ballá Károly: Vádolom magam - 1956, Tomoaa Sándor: Utolsó szalmaszál - 1957, Simon Magda: Százházaa lakodalom - I960, Károly Sándor: Égből pottyant vendég - 1960/; de az újra növekvő tendenciát mutató sorozat sem Ígér eleinte sok jót: a valóságérzékelés szótbonthetatlanul keveredik az idilli szemlélettel /Huszár Sándor: Házasságok a földön köttetnek - 1962, Sütő Andrási Tékozló szerelem - 1962/, ebből kitörni alig-alig tud egy-egy szerző /Földes Mária: Baleset ez Uj utcában - 1963/; vagy a filozófiai-etikéi kérdésfeltevés bizonyul túl elvontnak, színpadról hatástalannak /Deák Tamás: Demetrius - 1965, Deák Tamás: Ádám elkárhozása - 1966/, a parabola bonyolultnak, erőltetettnek /Méhes György: Barbár komédia - 1967/. Ahogy 1951-ben, a kor azintjén a Mezítlábas menyasszony 1966-ban Méhes komédiája, a régen bevált hatásokra épitő, mégis friss levegőjű 33 névtelen levél a szabályt erőaitő kivétel, Szebó József jő ritmusú rendezésében, s szinészek lelkes részvételével /Balogh Éva ezúttal mint komiké bizonyltja tehetségét/. A "szabály" változásának első jeleit 1969-ben, 1970-ben érzékeli a kolozsvári néző, jóllehet A király köve /1969. április 23./ még nem képviseli igazán a drámaíró Páskándi Gézát, mint ahogy A korona aranyból van /1970. június 12./ sem mutatja fel meggyőzően Kocsis István történelmi drámáinak erkölcsi-esztétikai értékeit. Ebben bizonyára szerepe van a meglehetősen statikus rendezésnek is; tény, hogy a kolozsvári magyar színházban Kocsis-darabot ezután caak vendégjátékok alkelmával lehetett látni. A király köve

. Pygmalion és Galathea mitológiai történetének átérezhetőbben időszerű költői példázata alkotásról éa szabadságról, kiszolgáltatottságról éa választásról kitűnő szereposztást kap - Páskándi átütő sikerére ezonban még néhány évet igy ia várni kell. Előbb egy értékes sikerregény, e Zokogó majom szinmü-változata, a Sánta angyalok utcája figyeltet fel erra, hogy a mai élet és költészet hazai szerző müvével képes betörni a színpadra: az átírást magára vállaló, a rendezővel, Szebó Jó-