Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 22. (Budapest, 1987)
Kántor Lajos: Romániai magyar színház /1944-1984/
Gyula rendezői irányításával, Szabó Lajos bizonyitja újólag sokoldalú, rendkivüli tehetségét az Ingyenélőkb en /ezzel búcsúzik Temesvártól, Nagyváradra való átszerződése előtt/. Csiky Gergely darabjában már együtt jelentkeznek Szabó Lajosok - Szabó mellett Pábián és Ferenczy Annamária - az újabb hullámot képviselő Rajhona Ádámmal és Czegő Terézzel. /Rajhonára és partnernőjére, a Hátsó ajtó cimü Thurzó-darabban, Koszta Gabriellára Thurzó Gábor már korábban, 1970 végén felfigyel./ Siker Csávossy György Patkánysip ja is /1973/. Ennek a szakasznak A gondnok mellett van még egy kiemelkedő bemutatója: 1973 áprilisában Csehov Iva nov ját Taub János - ekkor a temesvári román Nemzeti Szinház főrendezője - viszi szinre az Állami Magyar Szinházban. Művészi eszközeiben ez az első előadás a Pinterbemutató folytatása: a legapróbb részletekig lehatoló elemzés lelassítja ugyan a ritmust, ez azonban nem csökkenti, hanem éppen fokozZ8 a néző figyelmét. Páll Árpád kritikája megpróbálja nyomon követni ezt a hatásmechanizmust, a rendező módszerét; eszerint Taub "megvárja", illetve szereplőivel megváratja, amíg a rezdülések hatásfokát átveszi a közönség, s akkor következik az újabb impulzus. Az előadás három és fél órát tart, ennek körülbelül a felét veszi igénybe a szövegmondás, a többit a játék és a jelentéssel terhes csend tölti ki." A temesvári szinészek ebben az előadásban ismét kitűnő együttesként jelentkeznek, de külön-külön is jelentőset alkotnak: mindenekelőtt Sinka Károly mint Ivanov, Kőfalvy István mint Lebegyev, mellettük pedig Pábián Ferenc, Tarr László /mint vendég/, Koszta Gabriella, Bokor Ildikó. Siker az 1975-ben bemutatott Ványa bácsi is /Cseresnyés Gyula rendezése/, közvetlenül előtte pedig, Tompa Miklós vendégrendezésében, a Bánk bán /Bánk: Sinka, Biberach: Pábián, Petur: Tóth Tamás m.v., Gertrudis: Bányai Irén, Melinda: Koszta Gabriella/. Szintén vendógrendezőt dicsér Krleza darabja, a Glembay Ltd .; persze, a bukaresti Mihai Berechet a temesvári magyar társulat alapembereire /Fábián, Sinka, Czegő, Rappert, Makra, Jánó/ épit. Amire a hetvenes évek temesvári magyar színházában ugyancsak figyelni érdemes, az a romániai magyar szerzők müveinek szinpadra juttatása. Töraöry Péter mage rendezi, jó technikai érzékkel, Sip a tökre cimü müvét /Szélyes Imre alakitása emelkedik ki benne/, 1978ban. 1979-ben kerül szinre Temesvárt a Sütő-adaptáció, az Anyám könnyű álmot igér /Pábián Perenc utolsó eljátszott szerepe az írónarrátor/. Kevésbé sikerült egy másik Cseresnyés-rendezés, a Nagypapa látni akar benneteket /Csiki László darabja/. Annál meglepőbb
