Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 22. (Budapest, 1987)

Kántor Lajos: Romániai magyar színház /1944-1984/

boszorkányok

. Steinbeck: Emberek ás egerek

. Shaffer: A nap királyi vadászata - és mindez 1964 és 1966 között! A Szombati Gille Ottó rendezte Fizikusok nem csupán a XX. századi drámai kérdés, a minden eddiginél időszerűbb Galilei-dilemma szövegével hatott, hanem a címszereplők /különösen Halasi Gyula/ mélyen átélt játékának köszönhetően. A korszerű, mában visszhangzó müértelmezés találkozott a harsányabb váradi hagyományományokat megfelelő mederbe terelő szinészvezetéssel a Szabó József-féle Éjjeli menedékhelyb

en /1969/. A legsajátosabban orosz és egyúttal legegyetemesebb gorkiji hős, a korántsem tolsztojánus parasztpróféta, hanem /mutatis mutandis/ a madáchi Luciferrel párhuzamba állitható Luka köré épitett előadás költői filozófiája egész sor kitűnő alakításban fejeződött ki. Vándor András Lukája úgy őrizte meg a korhüséget, hogy közben magatartása, szavai napjaink kételyeivel és reményeivel csengtek össze; repdeső mozdulatai, melyekkel mindenkit kész volt magához ölelni és védelmezni, ugyanúgy megőrződtek a néző emlékezetében, mint a földről magasba emelt, boldogságot, emberséget kutató tekintete. Gábor József Bubnov, Cseke Sándor a Báró és Lavotta Károly a Szinész szerepében bizonyította, hogy az "operett-örökség" legyőzhető, vagyis nem eleve akadálya az elmélyült emberábrázolásnak. A gondolati igényesség és az új kifejezési formák keresése a romániai magyar szerzők müveinek szinrevitelében is megmutatkozik, sőt épp ekkor, a hatvanas-hetvenes évek fordulóján születik meg a legemlékezetesebb stúdióelőadás. A korábbi, szinháztörtónetileg esemónynek nemigen minősíthető bemutatók /Sütő-Hajdú: Mezitlábes menyasszony

. 1951; Kiss László - Kováts Dezső: Vihar a havason

. 1953; Simon Magda: Százházas lakodalom

. 1959; Sütő András: Tékozló szerelem

. 1963/ után A hadgyakorlat

. Deák Tamás országos sikerű, a groteszk irányába nyitó parabolája 1970-ben Nagyváradon Szabó József rendezésében tisztes színvonalon kerül 8 közönség elé. Egy évvel később, Páskándi Géza A bosszúálló kapus cimü "abszurdoidja" viszont szintén Szabó József rendezői /és Kiss Elek képzőraüvészi-diszlettervezői/ látomásában - szinházi ünnep, pontosabban az eredeti Írói gondolatokra ráhangolódott rendező és szinészek együttes diadala mindenfajta burokratikus-kisajátitó szemléleten és gyakorlaton, beleértve saját régebbi beidegződéseiket /beidegződéseinket/ is. A két, egymással a tolószékben életre-haIáira vetélkedő hivatali portás, Varga Vilmos és Bella Miklós s az egymást váltó igazgatók szerepében Miske László a színpadjainkon megszokottól lényegesen eltérő, stilizált mozgásrendhez, modern koreográfiához igazodtak, 44