Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 22. (Budapest, 1987)

Kántor Lajos: Romániai magyar színház /1944-1984/

ja - a kiszolgáltatottság csupa mozgásban kifejezett metaforája* A látvány-szinház győzelme volt ez az előadás - de némiképpen a gondolat szinház rovására, s ezt különösen a Madáoh-mü esetében nem méltányolhatjuk egyértelműen. /Az ember vitája önmagával és a gondolat-érzelem csatája került árnyékba Harag György Tragédia-rendezésében./ A hetvenes évek közepétől Hunyadi András és a színészként indult, majd drámaíróként is bemutatkozott Kincses Elemér rendezései határozták meg a marosvásárhelyi magyar tagozat művészi arculatát /Kincses 1979-től a társulat müvéazeti vezetője/. Fesztivál-sikerek kisérik ezt a szakaszt is /például: Vidám sirató

, az Egy öngyilkos világa c. Romulus Guga-darab előadásának országos dijai/; Horia Lovinescu Élet és halál játéka a ha musivetagban cimű színmüvét a bukaresti Nottara Színházéval összemérhető rangos előadásben állítja színpadra Kincses Elemér 1980-bsn, kitűnő szereposztásban /Csorba András régebbi nagy alakításaival egyenrangú Apát formál, Boór Ferenc és a két fiatal, Keresztes Sándor és Szilágyi Enikő Ábel, Káin és Anna szerepében - méltó pertnerei/; ha némi késéssel, Marosvásárhelyen is bemutatják Sütő András történelmi trilógiájának egyik darabját, a Csillag a máglyán

t /1982-ben/; mégis elgondolkoztató, hogy ebben az időszakban a legvisszhangosabbak a stúdió-előadások, a egyre több az egyszemélyes vállalkozás: valamennyi közül Illyés Kinga teljes illúziót adó játéka emelkedik ki Oriana Fallaci monodrámásitott müvében /

A nő. aki virágot akart szakitani

. 1982./, korábbi jelentős pódiummüsórainak /

Fagyöngy. Lirai oratórium/ szinpadi folytatásaként. Marosvásárhelyen létezik egy másik Stúdió is - a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet 1962-ben felépült kamaraszínháza, amelyben ugyancsak rendszeressé váltak a nagyközönségnek szánt előadások. Ezen a szinpadon jó néhány fiatal tehetség mutatkozott be - de rendezőknek is alkalmat adott a bizonyításra. Kovács Levente például, az Intézet filológiai végzettségű tanára Brecht-rendezéseivel, Sütő András Káin és Ábel

ével /1979/, Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem cimű darabjával /1980/ ós Bajor Andor Szürke délutánj

ának mindmáig legjobb /a Szabó József-féle nagyváradi és a Harag rendezte kolozsvárinál izgelmasabb, jelentősebb/ szinpadi változatával /1981/ igazolta az eredeti szövegértelmezést és a modem szinházi eszközöket összekapcsoló kísérleteinek művészi érvényességét. A Színművészeti Intézet keretein túlnőtt, a marosvásárhelyi Nemzeti Szinház stúdiótermében sikerre vitt Albee-mü, a Mese az állat-