Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 22. (Budapest, 1987)
Gerold László: Vajdasági magyar dráma és színjátszás /1957-1982/
nak. . Ennek megfelelően változott a szinházek, köztük e magyar társulatok - mert a szabadkai és az 1959-ig működő topolyai mellett az ötvenes évek közepén két évadra Zomborban és Zrenjaninban is volt magyar társulat - műsora s ezzel együtt változott a szinjátszás stilusa is. A realista stilus fokozatosan visszaváltott a háború előtti polgári szinjátszás stílusába. A műsor egyre vegyesebb lett, nemcsak műfajilag, hanem az egyes müvek irodalmi értékét illetően is. A belső átélésre, a külső jegyek valószerüségére, e részletek fontosságára épitő realizmust felváltja az oldottabb, több improvizációt megengedő, jelzésekkel is megelégedő, felszínesebb játékstílus, amelynek azonban a realizmushoz viszonyítva nemcsak hátrányai, hanem előnyei is voltak. Elsősorban a játék nagyobb szabadsága tekintetében hozott fontos változást az új stilus, amely ezzel mintegy átmenetet képez a negyvenes évek második felének realizmusa és az ötvenes évek végétől, de inkább a hatvanas évektől kialakuló modern, intellektuálisnak nevezett szinjátszás között. /A műsorpolitikai változás, mint már utaltam rá, érezteti hatását a vajdasági magyar dramaturgiában is. A változó falu képe helyett, amit Weigand József két színmüve, a Kéz a kézben és ez Ördögűzők , valamint Bogdánfi Sándor Vass Péter e és Kvazimodo Braun István ezeknél lélekrejzilag árnyeltabb változatot mutató darabja, A Magdics-ügy képviselt, a romantikus falu képe jelenik meg a szinpadon, elsősorban Sulhóf József színmüveiben, a Kidőlt a máj us fáb an és A parasztkisasszonyb an. Más jellegűek Sinkó Ervin aktuálpolitikai szándékú drámái, az Elitéltek és a Szörnyű szerencse , amelyek a tájékoztató irodás helyzet emberi következményeivel foglalkoztak. A műsorstruktúra változásával valóban szélsőséges értékeket jelentő müvek kaptak helyet a jugoszláviai magyar szinpadon. Egyik este az Éjjeli menedékhely et, másnap A szabin nők elrablásá t, egyszer a Tisztességtudó utcalány t, másszor a Három szegény szabólegény t, előbb a Tavaszi keringő t. A tizenhetedik baba nyará t, az Elveszem a feleségem et, majd 8 Pinom úriház at, a Vannak még kísértetek et, a Szerelme t. A róka meg a szőlő t, a Szarkafészke t játszották. Evekig élt ez a műsorstruktúra, azzal a változással, hogy a klasszikus müvek helyett fokozatosan a modern dramaturgia alkotásait iktatták műsorba. A Dühöngő ifjúság és A milliárdos . A komé diás és az Érdekházasság . A szabadság első napja ós a Csókot kérek , a Biedermann és a gyújtogatok meg a Pérjek papucsban , az Ilyen nagy szerelem és a Szeress belém! . A nadrág és az Egy csepp méz , a Jegy-
