Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 22. (Budapest, 1987)
Tóth László: Fejezetek a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar színjátszás történetéből
magát, szinte tobzódik az ötleteiben, s olykor el-eltóved egymásra torlódó elképzelései közt: a kritika már ekkor is felrója neki, amit aztán a hetvenes években is kénytelen néhányszor megtenni, egy-egy előadás "túlrendezését", egyik-másik epizódszerep "túlexponálását", a helyenkénti túlzó harsányságot. Példáink az ő Kismadárrendezését ért biráló megjegyzések közül valók, ám ezek a felrónivaló hibái másfél évtizeddel később az 1970-es A revizor-rendezésében jelentkeznek majd tömény megjelenési formában ós csaknem teljes számban. Ugyanekkor viszont néhány egészen kiemelkedő és eszközeiben letisztult, gondolatiságában lüktető erejű előadást eredményeztek a magyar klasszikus drámairodalomban és a népszinmüirodalomban tett kalandozásai. Pályája e szakaszának útjelzőkövei: A néma levente 1966-ban, a Ludas Matyi 1968-ban, más vetületben A seiend, boszorkányok ugyancsak 1968-ban, amely egyike a területi szinház eddigi legkiemelkedőbb produkcióinak, A kőszívű ember fiai 1975-ben, A cigány 1977-ben, valamint A beszélő köntös , továbbá a Szent Péter esernyő jének felújított változata 1979-ben, illetve 1980-ban. Konrádnak művészi igényt és közönségszolgálatot sikerült párosítania ezekben a rendezői munkáiban, s ugyanakkor teljes egészében kibontakoztatta fanyar humorát, sajátos történelemszemléletét, a groteszk és a történelmi-társadalmi fonákságok iránti fogékonyságát. Beke Sándor ugysncsak szinészként kezdte pályáját a Magyar Területi Szinházban a hatvanas évek első felében: amint már emiitettük, egyike volt a szinház első főiskolát végzett színészeinek. Ambíciói azonban továbbra sem hagyták nyugodni őt, s Budapesten elvégezte a rendezői szakot is. Még szinészként két irodalmi estet rendezett a szinházban, mellyel a csehszlovákiai magyar irodalmi szinpadi, versszinpadl mozgalom elindítója is lett. Az első komolyabb vállalkozása a Magyer Területi Színháznál - még főiskolás korában - Liliomfi-rendezése volt 1967-ben. Vizsgarendezósét I968. január 26-án ugyancsak a Magyar Területi Szinházban tartotta Shakespeare Romeo ós Júlia jának színpadra állításával. Munkáját szinte teljesen egyöntetű elismerés fogadta, sőt, egyik kritikusa, Pónod Zoltán új korszak kezdeteként értékelte az ő rendezését a Területi Szinház történetében. Az ő felfogásában a halhatatlan veronai szerelmesek - nem kis mértékben Gálán Géza és Thirrlng Viola alakításának is köszönhetően - Ízigvérig mai fiatalokká lényegültek át. Beke a legapróbb részletekig megtervezett, sajátos szemléletű, nagy koncepciókban gondolkodó, rendkívül dinamikus költői szinházának a Ro meo ós Júliá t követően az Isten, császár, paraszt , továbbá a hetvenes évek elejére eső Goldoni-
