Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 22. (Budapest, 1987)
Kántor Lajos: Romániai magyar színház /1944-1984/
tésére szolgálnak. Bizonyos, hogy ez a legfőbb eszköz." Társadalmi szükségletből teremtődött meg tehát Erdélyben az állandó magyar szinház, az 1792. december 17-1 első kolozsvári előadással. /A közelmúltig, Enyedi Sándor meggyőző adategyeztetéséig a kutatók 1792. november 11-re tették a nyitányt, A titkos ellenkezéa vagy Köleséri c. darab bemutatását./ Nemcsak korai, hanem igényes kezdet is volt Kőtai Patkóék színháza: az 1790-es években már Shakespeare-t, Schillert, Moliere-t játszottak sorozatban, a feljegyzések szerint kitűnően, nevüket a színháztörténetbe beiró színészekkel. Innen számitható a mondhatni másfél évszázadot átölelő kolozsvári Shakespeare-kultusz /Jancsó Elemér foglalkozott e témával/, ide vezethetők viasza a világ drámairodalmának klasszikusalt népszerűsítő ciklusok. Köztudott, hogy a XIX, század közepétől a magyar dráma ugyancsak sokat köszönhet Kolozsvárnak: az Erdélyi Múzeum pályázatára készült Bánk bán nem lett ugyan a Parkas utcai kőszinház nyitó darabja /182l-ben/, ám mégis az Egressy Gábor-féle bemutató nyitotta meg Katona számára a magyar azinpadot, maradandó érvénnyel. Az B. Kovács Gyula rendezte Az ember tragédiája /a szinész-rendező Ádámjával, Jászai Mari Évájával és Szentgyörgyi István Luciferjével/ néhány hónap késéssel követte Paulay Nemzeti Szinház-i előadását /1884. február 21-én/, a Mózes első szinrevitelét viszont Kolozsvárnak és E, Kovácsnak köszönhetjük. /Különben I860 és 1863 közt Paulay a kolozsvári szinház tagja volt./ S a jeles úttörő bemutatók közt kell említenünk Petőfi Tigris és hiénáj át is /1883 novemberéből/. A XIX. század történetéhez tartozik a magyar-román szinházi kapcsolatok termékeny alakítása; vidéki vendégjátékokon a kolozsvári magyar színészek a reformkor éveiben román dalokat és táncokat iktattak műsorukba, Brassóban pedig Szigligeti Szökött katonáj át románul is bemutatták; 1860-ban került sorra a kolozsvári társulat első bukaresti turnéja /két operaelőadással/. A kor nagy szinészegyéniségei hosszabb-rövidebb ideig - mint szerződött társulati tagok - biztosítják a kolozsvári színpad fényét: a már emiitettek mellett Janosó Pál, Pergő Celesztin, Déryné, Ditrói Mór, Hegedűs Gyula művészi pályája indul innen, vagy teljesedik ki Kolozsvárt; a kisebb erdélyi városok színháztörténetét ugyancsak jelea színészek fémjelzik: Kántorné Engelhardt Anna életének utolsó szakasza kapcsolódik Marosvásárhelyhez, a hires vidéki színházigazgató, Kreosányi Ignác temesvári társulatának volt tagja Somló Sándor, Janovios Jenő, Medgyaszay Vilma, Csortos Gyula,
