Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 21. (Budapest, 1986)

Amerikai drámák a magyar színpadokon 1945 után - Szilassy Zoltán: A Nem félünk a farkastól magyarországi fogadtatásáról

III. Örkény István: Verrokonok' ' /rend.Î Csiszár Imre/ IV. Slavomir Mro^ek: Tangó /rend.: Paál István/ - egyes értelmezések szerint: "Slavic Theatre of the Absurd", jól illik a Nem félünk- höz! V. Keleti István: Pacsuli-Palota /Andersen nyomán; rend.: a szerző/ VI. Ismeretlen szerző/!/: BAKHUS - zenés, táncos, népi komédia, rend.: a szinpadra

t alkalmazó: Horváth Jenő/ VII. Shakespeare: Macbeth /rend.: Csiszár Imre/ VIII. Maxim Gorkij: A hamis pénz /rend.: Horváth Jenő/ IX. Voltaire- Bernstein: Candide /musical, rend.: Kerényi Imre/ Összegezve : Albee mellett három kortársi magyar szerző, egy Shakespeare, egy Gorkij, egy Voltaire, egy Mro£ek; mesejáték, musical, klasszikusok és kortársi drámák - szinte mindegyik ismeretterjesztés és kihivás! d./ A rendező: Paál István azon nagyon kevesek közé tartozik, akik a Szinház- és Filmművészeti Főiskola privilegizált diplomája nélkül váltak hivatásos rendezővé, sőt szinházi katalizátorrá. Bölcsész-diplomája megszerzése után változó szinhelyeken volt népművelő-kultúrmunkás. Az országos elismerést a 60-as és 70-es évek fordulóján szerezte az amatpr szinházi mozgalomban, /19/ a Szegedi Egyetemi Szinpad vezetőjeként.

7 y/ Miután attól - enyhén szólva - adminisztratív okok miatt el kellett válnia, elfogadta a pécsi Nemzeti Szinház rendezői megbizását, ahol is a szakma figyelmét jócskán felkeltő produkciói jöttek létre: ú.m. pl. Jarry: Übü király

a és Camus Caligulá

ja. Ezután került Szolnokra - előbb rendezőként, majd főrendezői kinevezést kapott. Utóbbi minőségében létrehozta a helyi "szobaszinházat", melynek 1981/82-es évadában megrendezte Albee két vonatkozó egyfelvonásosát: az Amerikai álom és a Homokláda c. müveket. Ezek szerint Albee kedvenc szerzője /már az Állatkerti történet 1966-os, szegedi, amatőr produkciójában is volt szerepe/, de ahogyan eljutott hozzá, az a