Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 21. (Budapest, 1986)
Amerikai drámák a magyar színpadokon 1945 után - Budai Katalin: A My Fair Lady fogadtatása Magyarországon
között az égvilágon semmi különbség nincs. A tájékozott — vagy annak látszani akaró — kritika sem fedte fel ezt az ellentmondást s csak szőrmentén panaszkodott az elhibázott és stílustalan szinrevitel miatt. Ugyanakkor megvolt az igény a zenés szinház itt még ismeretlen fajtáinak megismerésére. Ez már a Koldusoperáv al, Brecht és Kurt Weill müvével feltámadt, mely valódi elismerést csak 1958-ban, egy főiskolai vizsgaelőadással aratott. Ez a kivételes produkció indította el a zenés játékok különböző ágainak kipróbálását, s oly eredményesen ösztönzött az új utak keresésére, hogy 1960-ban létrejött s rövid ideig működött is egy szinház, a Petőfi Szinház, mely zenés produkciók létrehozását vállalta magára. Két magyar musical szü letett ebben az inspiráló légkörben: Hubay-Vas-Ránki: Egy szerelem három éjszakája és Mándy Mélyvíz cimü darabja szólaltatott meg magyar tematikájú, lirai,.filozofikus, dalaiban a sanzont idéző új, eredeti müveket. E kezdemények folytatását és a megcsontosodott hagyományok diadalmas áttörését jelentette hát a My Fair Lady , ugyanakkor latens politikai gesztusként, a Nyugat kulturális termékei előtti kapunyitásként is értékelhető volt a bemutató. Közrejátszhatott ebben az a tény is, hogy az amerikaiszovjet kulturális csereegyezmény keretében szovjetunió--, beli vendégjátékon tartózkodó amerikai színtársulat 1960-ban a My Fair Lady-vei lépett fel több héten át, fantasztikus sikerrel, s játszották 1965-től szovjet és lengyel társulatok is. A bemutatót felfokozott várakozás előzte meg: büszkeség sugárzik az előkészületekről hirt adó beszámolókból, a "lám, most már mi is megcsináljuk végre" hangulata érződik ki a beharangozott szines riportokból, szinész-interjúkból. A bemutatót méltató kritikák felfedik korábbi aggodalmaikat: "Pygmaliont elismerten jól tudtunk játszani — de tudunk-e My Fair Lady-t? Ezt a sokkal komplikáltabban egyszerűt? Mikor Shaw-t nem elég mondani — el is kell járni táncban? Amikor Shaw-ba bele dumál Lemér, sőt belefúj Loewe? Ezt tudjuk-e?" A modern zenés színjátszás "valóságos próbakövének"
