Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 21. (Budapest, 1986)
Amerikai drámák a magyar színpadokon 1945 után - Budai Katalin: A My Fair Lady fogadtatása Magyarországon
A MUSICAL MAGYARORSZÁGI JELENLÉTE A My Fair Ladyt, Alan Jay Lerner és Frederic Loewe musicaljét Magyarországon, a fővárosban, Budapesten egy hagyományosan operettjátszásra specializálódott szinház, az Operettszínház mutatta be 1966. február 11-én. Tehát tizenegy évvel a New York-i ősbemutató és két évvel a szintén hatalmas sikerű, Oscar-dijas film megjelenése után. /Magyarországon a film egyébként 1969-ben került bemutatásra./ A magyar zenés színpad megújulásában reménykedők egészen biztosak akartak lenni a dolgukban, ezért választották e min-, den idők legsikeresebb, az egész világot meghódító musicaljét. A dalok nagy részét már valamennyire ismerhette a magyar közönség, először ugyanis már 1957-ben egy rádióműsorban sugározták zenés keresztmetszetét, s a későbbiekben is felhangzottak a szórakoztató zeneszámok között dalai; s voltak jónéhányan, akik nyugati útjuk során a filmet is megnézték. Más szempontból is bizonyosra lehetett venni, hogy a magyar közönség kedvezően fogja fogadni a bemutatót: Shaw színmüveit 1906 óta állandóan játsszák a magyar színpadokon s a Pygmalion — a My Fair Lady librettójának alapja — is számos felújításban volt állandóan jelen. Mindazonáltal nem a My Fair Lady volt az első, igazi amerikai musical a magyar színpadokon, hanem Cole Porter Kiss Me Kate-je. 1963-ban. Ezzel azonban újdonságot nem mutattak fel: az Operettszínház ugyanúgy játszotta, mint a repertoárján lévő többi bécsi^magyar operettet, az ország kedvenc hősszerelmesével és primadonnájával a főszerepben, akik mozogni, táncolni, realistább módon játszani képtelenek voltak; ugyanígy a zenekar sem tudott jazz-es, swinges, effektusokkal teli, más ritmizálású és hangszerelésü muzsikát játszani, mint amit megszokott, Igy a magyar közönség és a hagyományos amerikai Broadway-müfaj első találkozója nem jött létre, helyesebben a nézőkben az a tévképzet alakulhatott ki, hogy az amerikai musical és az európai operett