Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 21. (Budapest, 1986)

Amerikai drámák a magyar színpadokon 1945 után - Bóna László: Amerikai-magyar közös emberáldozat. /David Rabe: Bot ás gitár c. drámájának 1974-es Pesti Színházi bemutatója/

morbid tragédia." /Apáti Miklós - Film, Szinház, Muzsika/ "Döbbenetes, megrázó, maximális hatásfokú, jó értelemben vett sokkoló előadás." /- : Néző/ "Az előadás messzebbre ment, mint amikhez szokva vagyunk, no*ha igyekezett tompítani a dráma jellegzetes amerikai brutalitását." /Mihályi Gábor - Szinház/ A fekete humor és sokkolás, brutalitás, szinházi erőszak kérdéseit tehát elég szélsőségesen felszínre hozta a bemutató, azt kellett tapasztalnunk, hogy hatásosság és hatásvadászat értékeinek megítéléséhez valójában sem esztétikai sem üzleti szempontból nincs kellő tapasztalatunk, biztos pontjaink, amikben hihetnénk. Valójában komoly gondot okoz egy nyilvánosságra gyakorolt erős hatásmechanizmus elemzése, és annak eldöntése, hogy a felkavaró erős hatások milyen esztétikai értékkel bírnak. Mind emögött a jelenség mögött egy olyan ambivalens művelődéspolitikai mechanizmus áll, amely ambivalens módon viszonyul a szórakozáskultúrához, mint üzletileg pártfogolható és esztétikailag csak kritikusan elfogadható jelenséghez. A Bot és gitár hatásossága újkeletü, a pszichológiai hatásosság" nem volt történetileg elfogadott a politikai-agitativ hatásosság primátusával szemben. A Magyarországon jelentkező kommersz ambivalens befogadói magatartást alakitott ki, a kommerszet fogyasztó rétegnek tudnia kell arról, hogy az élet alantasabb és értéktelen szféráiban tesz átmeneti kirándulást. Rabe darabja körül kimondatlanul is a kommercionális érték és művészi érték megitélésének problémájával találkoztunk, és mivel a kommerciális értékhez nekünk ambivalens érzéseink fűződnek, igy kényszerűen külön kell hogy válasszuk ezeket, illetve nem tudunk elképzelni a két szférát egyesitő esztétikai formát. Az előadás kritikai fogadtatásának elemzésekor még három kérdést vegyünk vizsgálat alá: Milyen kontextusokba helyezte a magyar kritika a müvet, milyen irodalmi rokonságokat és kapcsolatokat hoz létre, fedez fel? Mennyire amerikainak és mennyire magyar vonatkozásúnak tartják? Mi a viszonyuk a mü dramaturgiájához, a sematikussághoz, modellszerüséghez? Az utalások köre. A drámát együtt emlegetik valóságos irodalmi környezetével, mivel Rabe kevésbé ismert, ezért a kritikák