Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)

Fuchs Lívia: A csodálatos mandarin a magyar színpadokon /1956-1985/

magas művészi szinvonalon, s a Bartók-müvekkel ellentétben mindig belső művészi indítékok nyomán. A Bartók-centenárium alkalmából az Operaház - mint már esett róla szó - egyrészt felújította Harangozó "modern" változatát, másrészt levette műsoráról Seregi 1970-es "korszerű" verzióját. Az időközben balettigazgatóvá kinevezett Seregi László koreográfus! feladata az ünnepi év kapcsán az volt, hogy fogalmazza újjá - elsősorban szcenikailag utaztathatóvá - A csodálatos mandarin

t. Az először Mexikóban szinre vitt, majd a "hétköznapi" operai repertoárba is bekerülő 1981-es koreográfiát is érdemes szembesítenünk Seregi terveivel, bár ezúttal nem az elgondolás megvalósulását, hanem meghiúsulását tapasztaljuk. A MEXIKÓI VEHDÉGJÁTÉK /Pártay Lilla és Szakály György/