Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)

Major Rita: A Giselle a régi magyar színpadon

versenyez. Campilli aki szintén résztvett semmi tekintetben nem állhat Börry mellett s a mi kényes izlósü közönségünk kivánatait aligha ki fogja elégíteni.".... A női tánc karból ideje volna néhányat kimustrálni, mert nem egy van köztük, kinek kellemetlen, visszataszitó külseje s lajhár-táncza az egésznek áltató hatását megrontja.".... "Én 8 jelen körülmények között midőn színházunknak pénztárában olly kevés a felesleg, semmiképp sem helyeslem az illy tökéletlen és idegen táncztársaság megalapítását," - JLrta Szinéri, a Pesti Divatlap recenzense.'^' A Honderű kritikusa is elismerte az új balett értékeiti^

4 "Kedvesen lepett meg bennünket az egész előadás. A ballet amennyire megfelelő diszitmények és gépezetek nélkül lehet meglehetősen vala kiállítva, legalább megvolt ballet formája a közönség egy egész összefüggő tánczkölteményt kapott." "Maywood asszony ha nem Elssler második kiadása is, de művészetének méltó képviselője, kinek fő előnyei meglepő hajlékonyság, bámulatos tánczkészség, összekötve a legnagyobb szabatossággal és biztonsággal mozdulataiban. Ha ezeknek megfelelő báj és kellem ömlenének el Maywood asszony előadásán, az élő tánczmüvésznők legelsői közt foglalta volna már eddig el a helyét - de ez igen kis mértékben sajátja." "Méltólag áll mellette Borri úr, ki az eddig láttuk choreográphok legelsőinek egyike. A többi személyzet ismeretes. Ugrálnak minden lélek és kellem nélkül. Hiába! Az olly táncz mindig és mindenkor nem marad egyéb ugrándozásnél, melly nem gyönyörködtet, melly nem művészet, melly nem izlésmüvelő, kellene a lélek, melly a táncz mozdulatokat megeleveníti, anélkül azok holt 8lakok, visszataszítók." Az idézett bírálatok nagyjából egységesen vélekedtek a bemutatóról, ahhoz azonban, hogy a tánc korabeli kritikai megítélését minden összefüggésében forrásként értékelhessük,