Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)
Fuchs Lívia: A csodálatos mandarin a magyar színpadokon /1956-1985/
érezte a legégetőbb mondanivalónak."^ 21 ^ Ezért A fából faragott. .. , a Petruska és a Szentivánéji álom mellett A csodálatos mandarin is olyan misztériumjáték lett, ahol "a célbaérés, a szerelem, a művészi megvalósítás vagy az Önmegvalósítás egyet jelent. A szerelem egyenlő az élet teljességével. Az ellene acsarkodó erők egyenlők a halállal, az é/22/ letellenes pusztítással". A bábszínpad kiváló lehetőségeket teremtett arra, hogy a Bábszinház művészeinek célkitűzései szerint /"a kegyetlenség elleni tiltakozás bartóki gondolatait és indulatait a bábok stilizált, jelképes nyelvén a lehető legnagyobb intenzitással" kifejezni^ 2 Lengyel Menyhért szövegkönyvének szimbolikus jellege kerüljön előtérbe. A nagyszerűen kialakított bábok nem pusztán a történet cselekményrétegét jelenítették meg, hanem ezen túl a zene jelentéstartalmát is. A vizuális jelek és jelzések elvonatkoztatottságuk ellenére is megrendítő szinházi élményt adtak. A történet szürkés-piszkos téglalapokká redukálódott városképben játszódott, ahol ócska vaságy és megdőlt lámpa állt, s az egész környezetet egy félelmetes, meghatározhatatlan fémszerkezet uralta, amelyet nem a pantomim meséje indokolt, hanem "a mese értelmezésének az igénye". / 2 4/ ^ z app^ rovar szerű emberkék tömegéhez hasonlóan az exponált figuráknak - a c savargókn ak és a Lány nak - nem volt arca. A szürke Csavargók domborodó mellkasukkal kimondottan bogárszerüek lettek, a zöld-sárga-vörös Lány hosszú keze-lába pedig szinte a testétől önállósulva repkedett-tekergőzött. Az aranybarna és sárga szinekben pompázó Mandarin a többiek nyüzsgésével, kisszerűségével szemben maga volt a titokzatos méltóság, amit elsősorban a báb geometrikusán megrajzolt, titokzatosan derűs arca és nyilódó s záruló gesztust egyaránt hordozó keze sugallt. A báb-Mandarin a szin- és mozgás dramaturgia segítségével fokozottan emberi vonásokat kapott, s igy már előrevetítette a későbbi /1970/ Seregi-változat lecsupaszitottságában és elvontságában is teljes Emberét. Egyébként a bábváltozat magától értetődő természetességgel tette sajátjává a pécsi-verzió /1965/ nagyvárosának nyüzsgését és villódzó
