Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)
Fuchs Lívia: A csodálatos mandarin a magyar színpadokon /1956-1985/
halál pillanatában fonódnak egybe, k Lány végül magára ölti a Mandarin elhajított hófehér kabátját, a igy siratja el az ismét beözönlő nagyvárosi tömeg gyűrűjében a Mandarint. Fodor Antal szinte minden korábbi Mandarin-verzióból átvett a felbukkanásakor újdonságnak tekinthető, s egy-egy művészi koncepcióba szervesen simuló megoldást. /Ecktől például a nagyváros megjelenítésén túl a művet befejező újraindítást; Seregitől a keresztrefeszit és és akasztás egybe játszását, a halál-bet el jesűlés-megdicsőülés azonosságának gondolatát./ Hep klasszikus bázisú táncdrámájában viszont valódi nóvum a Mandarin megjelenése. Ez a Mandarin nem titokzatos keleti vendég, nem is misztikus idegen, s nem a gyötrő valóságból menekitő álom szülötte, hanem bárki - közülünk ! /Ez a felfogás viszont, csak a müvet önállóan nézve kap indoklást, hiszen a Látomások egészében a Mandarin az a férfi, aki a viziók során át kergeti vágyai Ideálját, a Nőt - vagyis nem "bárki közülünk" a nézők közül!/ Fodor belső feszültségtől majd kirobbanó Mandarinja a nézőtéren emelkedik ki, hogy véget vessen az erőszaknak, az értelmetlen brutalitásnak, s a nihilbe forduló életűek közül legalább a Lányban felélessze az emberhez méltó érzelem iránti vágyat. Fodor Antalnál tehát ismét a Mandarin a mü főszereplője, a Lány pedig a Csodálatossal való felkavaró találkozás révén válik érzelmeiben és emberségében is megtisztulttá. A csodálatos mandarin a tánc színpadokon kivül is helyet kapott a magyarországi színházak műsorán.Elsőként 1969-ben Szilágyi Dezső alkalmazta bábszinpadra a pantomimet. A BÁBSZÍNHÁZ «-ban nem ekkor csendült fel először Bartók Béla zenéje, hiszen 1965-ben A fából faragott királyfi összes hazai szinpadi verziója közül a legsikerültebbet is a Bábszínház mutatta be. A csodálatos mandarin bábszínpadi adaptációja abba a vonulatba simult, amelyben a Bábszínház "a kitartásra, a becsületre, küzdelemre és áldozatvállalásra, az élet folytonos küzdésnek és folytonos áldozatos lemondásnak felfogó meséket