Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)

Kovács Léna: Ny. Ny. Jevreinov munkássága /1879-1953/ - pályakép

1. KARNEVÁLI PORTRÉ Dilettáns, eredetieskedő, rendkívüli tehetség, bohóc, dekadens, dendl, excentrikus Hlesztakov, reakciós, bátor, antidemokratikus esztéta, banális, őszintétlen, szenvedélyes, hiú, ön-dramatizáló, européer, egoista, fanatikus - Íme egy csokor azokból a jelzőkből, amelyekkel 1910-ben jellemezték a pétervári művészeti lapok Jevreinovot, az orosz színháztörténet e méltatlanul elfeledett fenegyerekét* Számos történelmi példát lehetne felhozni arra, hogy nem érdemes zsenikkel egy korban születni: a szelektív tudomány és emlékezet csak a legnagyobbak nevét őrzi meg*. Jevreinov sem járt jól azzal, hogy Sztanyiszlavszkij és Mejerhold, Vahtangov és Tairov kortársaként volt szinházi szakember, noha mindannyiuknál szélesebb körű munkásságot fejtett kit drámákat irt és rendezett, színházat igazgatott, önálló szinházelméletet alkotott s számos müvészetkritikai és színháztörténeti munka is fűződik a nevéhez. Mig az előbb felsorolt rendezők a kor gondolkodásának egy-egy szeletét jelképezték /legalábbis igy szokás beállítani őket, s mennyivel könnyebb feltérképezni egy körülhatárolható, viszonylag egységes életművet!/, addig Jevreinov nézetei sokszor egymásnak ellentmondók, kaotikusak, provokatívak, sőt, olykor éppenséggel ellenszenvesek. Ml tagadás, az idő is alaposan megrostálta őket. És mégis, talán éppen Ő volt az, aki a legteljesebben kifejezte a karneváli kort, minden túlzásával és tévedésével. Kortársai mindenesetre az egyik legeredetibb szinházi újitót látták benne, s bizonyos értelemben - talán mert annyi szállal kapcsolódott a kor európai kultúrújához - 1925-ös emigrációja után pályatársai közül ő volt, aki a legnagyobb hatást gyakorolta Európa és Amerika szinházára. Elfeledett név a Jevreinové, elsősorban Kelet-Európában az. Orosz apától és francia anyától származott, belső indíttatásból és külső kényszerből élete egyik felét Oroszországban, másik felét Franciaországban élte le. Oroszország megtagadta,