Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)
Kovács Léna: Ny. Ny. Jevreinov munkássága /1879-1953/ - pályakép
Franciaország nem fogadta be az emigránst. Saját színháza, amelyben elképzeléseit maradéktalanul meg tudta volna valósítani, nem volt, iskolát nem teremtett* Elmélete szétgurult a világban, mint a higany, megtermékenyített másokat, de nem maradt fenn későbbi korok számára* Jevreinov munkásságának feldolgozását számos tény nehezíti: a Szovjetunióban elsősorban politikai okokból nem foglalkoznak vele, pedig életmüve legjelentősebb részét Oroszországban alkotta. 1899 és 1925 között születtek legfontosabb drámái, monodráma-elmélete, Pétervárott hozta létre a középkori színjátszást rekreáló Ősi Színházat, majd a szatirikus Görbe Tükör színházat; itt jelent meg Önálló, sajátos színházi teóriáját tárgyaló két kötete / A szinház. mint olyan . 1913; A magunk színháza . 1914-16/* A szovjet színháztörténészek, részben éppen az utóbbi müvek alapján, felszínes esztétának és apolitikus formalistának tartják, s életmüvének legfeljebb bizonyos pontjait emelik ki /pl. a Téli Palota ostromának megrendezését 1920-ban/. Nehézséget jelent az életmű szétszórtsága, hiszen számtalan kézirata kallódik a világban /Oroszországon és Franciaországon kivül még hosszabb lengyelországi, ill. amerikai tartózkodása alatt is több müvet alkotott/. Sokoldalú felkészültség kell ahhoz is, hogy valaki azonos színvonalon Ítélje meg drámairól, szinházelméletl, -esztétikai, -filozófiai, -történeti munkásságát. Emellett Jevreinov minden létező irányvonalat tagadott, elhatárolta magát a kor szinházi elképzeléseitől és önmagát hirdette, mint színházat. Bírálta Sztanyiszlavszkijt és Mejerholdot, szinházi arisztokrataként önálló irányzatot hirdetett: az élet színházát, a teatrallzáciőt. Erősen szubjektív megítélései komoly kritikára szorulnak, s gyakran azt is gyanússá teszik, ami értékes a művészetében. Választott hazája /s kisugárzásában a nyugati színháztörténet/ ma is elevenen gondozza Jevreinov kultuszát: számos cikk, tanulmány és részmonográfia jelent meg róla; a legátfogóbb Spencer Golub amerikai szakember 1984-es munkája.' 1 ^ Darabjait sugározza a francia rádió és televizió, egyfelvonásosai megjelentek a l'Avant-scene mellékleteként.' '
