Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)
Csillag Ilona: A zsidó kultusz teátrális elemei a múltban és jelenben
Színháztörténeti közhely, hogy - bár egyik forrása az ember szerepjátszási kedvéből kihajtó ősrégi ml mua - a dráma éa a szinjátszáa eredete a valláaoa kultuszban és kultikus táncokban keresendő* Ha még tovább fürkészünk az idők mélyébon, a különböző valláaokat életrehlvó mítoszokra bukkanunk* Receptként a görög mitológia dionüszoszi rituáléjából szinte szemlátomást kivirágzó antik tragédiára, éa a keresztény liturgiából a középkori misztériumokon át az újkori színházhoz vezető útra szokás hivatkozni* A tétel fordítottja azonben nem igaz. He tüzetea vizsgálat alá vetjük őket, észre kell vennünk, hogy a kultuszdrámai fokra szinte valamennyi kultusz eljutott, de korántsem vezetett ez út mindenütt világi színjátszáshoz, vagy drámairodalom kibontakozásához* A megtorpanás szerteágazó okainak felderítése külön, terjedelmes tanulmányt követelne* 1*/ Ha csupán istenekről, természetfeletti lényekről, vagy természetfeletti képességekkel rendelkező isteni származású hősökről szóló mesét, hagyományt, vagy pusztán irodalmat látunk a mítoszban, sohasem értjük meg funkcióját egy edott korszakban, és továbbélésének csodáját mind e mai napig. Nem* A mítosz nemcsak képzelődés, még kevésbé csak a primitiv gondolkodás, vagy - mint egyes kutatók feltételezik - az ember hajdani, ám időközben elveszített irracionális képességeinek lecsapódása* Mindez kevés volna annak megértéséhez, hogy mért maradt meg élő hagyományként évezredeken át, miért inspirálta és inspirálja még ma is a vele leginkább rokon művészeteket, és miért fájlalják hiányát a késői utódok is* A mítosz a világ megismerésének legősibb formája; nem csupán a tudatlanság, vagy a jelenségekkel szembeni tanácstalanság késztette mitosz-teremtéare az archaikus embert; a legrégebbi ásatási leletek is erról árulkodnak, hogy szinte eszmélése pillanatától voltak már reális tapasztalatai, amelyeket elég okosan éa ügyesen használt föl élete fenntartása, és környezete átalakítása céljából* A mitosz-alkotó ember Ismerte a világot - nem úgy mint ml:- pesszlvnek és személyte-
