Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)
Nánay István: Amatőr színházak tündöklése és bukása
"Nem ismerünk külön szinjátsző ás hivatásos művészetet, egységes magyar színházművészet van. Ez két ágra oszlik: olyenra, amit amatőrök, és olyanra, amit hivatásosok müveinek. A különbség a körülmények különbsége, a szétválasztás nem értékfogalmat jelöl. Mások a körülmények, de részben mások a célok is. A szinjátszó mozgalom legfőbb értéke abban rejlik, hogy színház-szerető közönséget igyekszik nevelni. "^^ Az idézet 1969-ből valő, a Művelődésügyi Minisztérium egyik illetékese irta, tehát hivatalos állásfoglalásnak tekinthető. A hatvanas-hetvenes évek fordulóján, amikor a tárca többek között a gazdasági reformintézkedések szelleméhez igazodó közművelődési struktúra kialakításával, a hivatásos és 8Z öntevékeny művészet kapcsolatának elvi tisztázásával foglalkozott, több ehhez hasonló, árnyalataiban eltérő, de a lényeget tekintve 8zonos megállapítás született. Nem kell különösebb szövegelemzési gyakorlat ahhoz, hogy észrevegyük, ez idézet lényeges ellentmondást tartalmaz. Egyrészt azt állitja, hogy az amatőrizmus és a hivatásos színházművészet egységes egész, - s ennek deklarálása úttörő jelentőségű volt abban az időben, amikor éppen élesedett az ellentét a két terület között f másrészt azt mondja, hogy az amatőrök feladata a közönségnevelés, ahogy ezt például az akkor pályájuk elején lévő rendezők, Kapás Dezső és Kerényi Imre megfogalmazták: "az amatőr színjátszó tevékenység játék, mely nevelve szórakoztat és szórakoztatva nevel. /.../ a cél: látni tanítani, szinházat látni és művészetet érteni tanítani", illetve "...A műkedvelő szinjátszás olyan, mint a zenei előképzés, ahol alapismereteket sajátítanak BX 9 n Ha tehát az amatőr szinjátszás az egységes színházművészet része, akkor lényegi funkciója az értékteremtés; ha viszont az amatőrök célja az értő szinházi nézők nevelése, akkor nem a színházművészet körébe, hanem a pedagógia egy speciális szakágához tartozik az amatőrizmus. Az idézet két felének szembeállítása szándékosan sarkított, hogy ezáltal még inkább kitűnjön: a két művészeti területet egymáshoz közeliteni akaró elvi nyilatkozat sem tudja elfedni azt a sajátságos helyzetet, miszerint Európában aligha
