Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Neumayer Katalin: A Pesti Magyar Szinház megnyitása utáni évtized /1837-1847/ szinpadi nyelvének akusztikus stilusa
azt is, hogy amikor azonos, vagy hasonló helyen képződő mássalhangzók torlódnak, akkor azok nemcsak hogy megférnek együtt, hanem segítik a színészt bizonyos hangulatok érzékeltetésében* "Például az erélynek legalkalmasabb hangalakja nálunk a mássalhangzós torlat. Ez ama kemény ós rugalmas trambolin, melyben az indulatok harcz osa a lábát biztosan megvetheti, mint azt e szavak éreztetik: szikrát okádó vérem; sirt b ennem a lélek; térdre!; szaggassatok szét Volszkok!; /29/ — o rcz átla n b itan g "' Ha ngs z in1 a r t omány -A hangszínezet tartományát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a reproduktiv-interpretativ stilusban a hang szinezettségének széles skálája figyelhető meg. Néhány kivételtől eltekintve az intonációs hangszínezet majdnem mindig kellemes, meleg és telt, még a kemény beszéd hangszine is teltebb és zöngésebb, mint a neki megfelelő élőszóé, vagy például a felolvasásé. Az 1837-47 közötti időszak színpadi beszédének hangszintart omány át nagyon nehéz - tulajdonképpen lehetetlen - rekonstruálni. Egy-egy mondat utal az Athenaeum szinikritikáiban a hang rekdtes vagy rikoltó voltára, azonban ennek alapján semmiféle kép nem rajzolódik ki előttünk. Lehet, hogy éppen az adott estén rekedt volt a szinész. Pusztán azt a következtetést vonhatjuk le, hogy mivel a harmincas évek végén, negyvenes évek elején a szinpadi beszédre még kevés gondot forditottak, hangszín tekintetében is több lehetett ' a kellemetlenebb hangzású, durva, éles hang, amely nem volt alkalmas differenciáltabb, sokszinübb árnyalatok bemutatására. Hangerő-tartomány, hangsúly A reproduktiv-interpretativ stilust az élőszónál jóval erőteljesebb dinamika jellemzi. Ez jellemző egyébként a felolvasásra is. A felolvasás és a reproduktiv beszéd közötti fő különbség ebben a tekintetben az, hogy az utóbbiban az intonációs hangerőn belül sokkal több az árnyalás és a váltás. Az expresszivitás érdekében a hang ereje erőteljesebben,