Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Tóth Agnes: Bánffy Miklós drámái

tell bármilyen közösségi, közéleti cselekvéssel kapcsolatban. A mü első bemutatója Budapesten volt 1929» február 8-án a Nemzeti Szinházban, és hét előadást ért meg. Nem lehet azt mondani, hogy osztatlan ós maximális siker kisórte az előadásokat. A rendező Hevesi Sándor volt. Nem változtatott sokat a dráma eredeti jellegén, csak Préna, Martinovics öreg szolgálóasszonya ós Verdiana ellentótét tompította meghúzással, mely amúgy is a dráma fő vonalának erejét gyöngítette./

62

/ A szereplők között találhatjuk Ódry Árpádot, aki Martinovics alakját formálta meg. Hajnóczyt Csortos Gyula, Laczkovicsot Mihályfi Béla, Sigrayt Timár József, Szentmar

jayt Lehotay Árpád, Verdienet Várady Aranka, Prénát S. Páy Szeréna alakította. Ismét parádés szereposztással láthatták a nézők Bánffy e drámáját. Az előadás előzetes hírverését, — melyre leginkább megtelnek a széksorok - egy "kiszivárgott hir" adta. Nemzeti Újság: "... már most a szokottnál is nagyobb izgalommal várják a bemutatót azért, mert előzőleg olyan hirek terjedtek el, hogy Bánffy Miklós gróf - a mai politikai eszme harcot állította darabja hátterébe."/

63

/ Magából a darabból, gondolatmenetéből és végkicsengéséből ugyan nem ez derült ki, s ezt az utószóban maga is cáfolta, de jól példázza mégis azt, hogy mennyire volt politikai beállítottságú a közérdeklődós ebben az időben. Gondolhatunk itt konkrétan arra is, hogy a kezdődő gazdasági világválság és annak előszele mennyire felélénkítette a politikai harcokat. A kor közembere is fokozottabb mértékben kezdett érdeklődni a politikai helyzet ós a politikai tendenciák iránt, egy kissé politikussá vált. Ez a tendencia egyre erősödött, és betüremkedett a színházba is: ha a darabok nem használták ezt ki, a közönség látta bele ezt a jelleget, állásfoglalásának megfelelően. Martinovics is sugallta az aktualitást abban a korban, amelyben szinre került. Ugyanezt mutatja az a tény is, hogy a kritikák nem elsősor-