Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Tóth Agnes: Bánffy Miklós drámái
és merőben más az az út, melyen el kell indulniuk. "A trianoni szerződést aláirtak: le kell vonni a tanulságot, szembe kell néznünk a kérlelhetetlen valósággal, ós nem szabad áltat/52/ nunk magunkat..." írók és költők fogtak össze, hogy az irodalom hatásán keresztül erősítsék a helytállás tudatát ós a józan gondolkodást a közösségben. "Kisebbségi helyzetünknél fogva az irodalom nem lehet számunkra puszta dekoráció, de nem lehet hatalmi érdekeknek sem a szócsöve. "'^^* Észre kell vennünk, hogy ennek az Írói elhivatottságnak a talpköve a közösségért vállalt felelősségteljes cselekvés, és az a tolerancia, mely a román nemzettel való együttélésre is tanit. Az irodalmi viszonyok mostohák lettek, s a megfelelő lehetőségek megteremtésére jött létre az Erdélyi Szépmives Céh. E környezetbe ' került 1926-ban Bánffy Miklós. Merőben más légkör fogta közre, mint életében eddig bármikor. Magyarországon abban a körben, ahol Bánffy mozgott eddig, az egyén fokozott mértékben élhetett önmagáért ós önmagának, itt nem. Ott elfordulhatott a tömegek sorsától anélkül, hogy íratlan etikai törvényekbe ütközött volna, itt, ebben a konkrét helyzetben örökérvényű humanista elvek fordították a szemet a közösség felé. A grófot itt olyan emberi kapcsolatok határozták meg, mint kialakuló barátsága Kós Károllyal, a Szépmives Céh szellemi atyjával, sokoldalú kapcsolatai Reményikkel, Kuncz Aladárral, Berde Máriával, Molter Károllyal,, Tabéry Gézával, és a többiekkel. Problémái és feladatai a Szépmives Céhhel és a Helikonnal forrasztották össze. E kör nagyrészt bizalommal fogadta, bár sokaknál a bizalom háttere anyagi meggondolás volt: "... én is Banffyt ajánlottam volna vezérnek abban a hitben, hátha megnyitja erszényét s megnyittatja mágnás barátaival is az erdélyi irodalom javára..." - irja Benedek Elek Sipos DomokosMegválasztják az Erdélyi Szépmives Céh igazgatóságának elnökévé. Vezető szerepet vitt a helikoni iróközösség megszervezésében, s az 1928-től 1944-ig fennálló erdélyi Helikon folyóiratnak sokáig főszerkesztője volt. Nyomdát vásárolt a