Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Tóth Agnes: Bánffy Miklós drámái
játékmester működött közre a darabban, az iró vezetése mellett. Most a Nemzeti hivta meg, hogy önállóan is állítsa színpadra. A díszleteket és a jelmezeket azonban változatlanul Bánffy fantáziájára bízták "... ezek a dekorációk nemcsak festőiek, hanem önállóan élnek és némelyik kép túlszárnyalja... az Írói munkát. t,//47// Ez a kritikarészlet is mutatja, hogy Bánffy változatlanul fontosnak tartotta, hogy a képi hatással olyan hangulatokat fejezzen ki, melyet csak a látvány által lehet érzékeltetni. A Naplegenda cimü drámájánál már vázolt elképzelései a diszletet és a jelmezt illetően tehát nem változtak annyiban, amennyiben az artisztikus és a magas művészi színvonal által önálló életre kelve gyönyörködtették a szemet, sokszor a drámai megjelenítést túlszárnyalva fokozták a teatralitás szépségét. A darab zenéjét Parkas Perenc a kolozsvári Operaház akkori igazgatója szerezte. A rendező, arra a kérdésre, hogy miben határozná meg a darab lényegét, a következőt nyilatkozta a Magyar Színpadnak; "A nyugati krónikások nem láttak egyebet népvándorlásban, mint a keresztény kultúra veszélyeztetettségét. A keleti krónikások azokat az erőket is meglátták, amelyek elsöprik a fáradt kultúrákat. Gróf Bánffy Miklós ilyen szempontból keleti krónikás... Tulajdonképpen Kelet és Nyugat örök problémája taszitó-és vonzóereje kap kifejezést." ' Láthatjuk, Tompa koncepciója tárgyilagosságot mutat az értelmezésben. Nem származási, néplélektani szemszög ingatag talajáról közeliti meg a kérdést, hanem a nézőponttól teszi függővé. A nyugati kultúrák gyengeségét nem az azt létrehozó népek nősténylelküségével, hanem a magát kifutott kultúra fáradtságával magyarázza. A rendezőpéldány szerint/ 4 ^/ Tompa az előjátékot összevonta az első felvonás felével. Ez tette ki az első felvonást az 1944-es előadásban. Megrövidítette a szláv család kevésbé fontos jelenetét, bőbeszédűséget, Euthymos hosszú huzavonáját a váltságdíj körül, és az előforduló ismétléseket az információ terén. A második felvonás
