Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Czibula Katalin: Egy XVIII. századi jezsuita iskoladráma tanulságai

séma szerint történt, s ehhez alkalmazta a Vallomások cselekményét az iró. Igy néz ki ez a folyamat: "A katolikusok azt tanittyák, hogy az ember ugy lészen a' gonoszból igazzá, szólván a korosokról, valamint a* beteges egésségessé szokott lenni. Az igazulás előtt, némelly készületek kevántatnak, és illyenek az ISTEN részéről a' malasztok, az ember részéről azokkal a jóra szabad akarattal élés, és ezek koszt első tselekedet az Hitnek indulattya, utolsó a' tekélletes töredelmességnek, vagy szeretetnek indulattya, és Keresztség, vagy Penitentzia. Ezen utolsó tselekedetnek tételit követi az Igazulás, a* melly a' természet felett-való ajándéknak emberbe öntése által vitetik-véghez, ennek munkáló oka az Isten, érdemlő oka a' Kristus, vége az örök élet, kettő a gyümöltse, a bűnnek ki-kergetése, vagy-is botsánattya, és az embernek belső meg-ujulása, amely uj születésnek neveztetik."/56/ A megváltás-séma megtalálásán kivül a dráma más fontos gondolata is megismétlődik az Okosok hit

ében, mely azt mutatja, hogy a jezsuiták e tipikus Írójának gondolatkörében központi helyet foglalnak el ezek a problémák. Az egyik, az akarat istennek való feláldozása: Neumayr szerint ez a legtöbb, a legnemesebb dolog, amit ember tehet - s ezt teszi a dráma végén Ágoston is. "...ha tudakoztad! miért szomorodtál meg oh én lelkem? Nemde mindenkor azt a* feleletet verted; mert az eset rajtam, a*mit nem akartam, a*mit akartam pedig, meg nem lett! és igy, valahányszor lelked fel-háborodott, az háborúságot saját akaratod támasztotta. Szaggattassák ki tehát a'rosz füvek gyökere, szünyék-meg tulajdon akaratod, s alkalmaztassák az Istenhez... Nints ennél kelemesb áldozat Isten /57 / előtt, mert nintsen-is ennél nemesebb." u Ugyancsak Ágoston példáján mutatta be már Neumayr az isteni jótéteménnyel gonoszan élő embert, azaz ezt a bünt már Ágoston sem vállalja a drámában. Az esetleges visszaesés fenyegetése miatt halogatja*megtérését. Ugyanez a problémakör mutatja a drámában szintén felmerülő gondolatot: mit ér a tudás, ha nem párosul erkölcsi nemességgel. E két gondolatot igy kapcsolja itt össze Neumayr: "tudgyátok melly sokan Keresztények légyenek, a' kiknek hasznosb volna, ha hitetlenek