Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Kelényi István: Babits Mihály lélekszinpada

Szerkezet: A mesejátékot négy részre oszthatjuk a költővel: I. rész: Az aranyszőrű kecskék II. rész: A beteg királylány III. rész: A vihar IV. rész: A második ének I. /rész/: Az aranyszőrű kecskék A történet hátterében ott érződik Petőfi János vitézén

ek is az árnyéka, legalábbis közös gyökerű népmesei indíttatásról ven szó. /Az egyszerű pásztor furulyázik, s közben a nyája elszéled, Ő pedig világgá bujdosni kényszerüli/ Az aranyszőrű juhokat vagy kecskéket legeltető juhász és a beteg királylány esetét, nemcsak a balatoni regét földolgozó Garay János ismerte, - ahonnan Babits saját bevallása szerint átvette - hanem e történetnek számos magyar népmesegyüjteményben föllelhető egy-egy változata. Már a Kriza-féle Vadrózsák/12/ """ ban is találhatunk hasonló típusú mesét.' ' Am kiderül, hogy Babitsnál ez a juhász több mint a népmesék csodafurulyása, nála a költő jelképe is ő, akinek a valóságot megszépítő képzeletében élnek ezek az aranyszőrű állatok: a "selymes szavak". Igy vallja ezt meg: "Nem akarják látni a dőre okossak, kicsúfolnak érte - de azért én látom: ez az én vagyonom! ez a királyságom! mely elvehetetlen és pazarul omlik, soha el nem vész és soha el nem romlik, Ott van a szememben, ott van a lelkemben, minden bánatomban, minden gyönyörömben: ••••••• az egész világot a szememben hordom. Az álmok birodalma, amelyben a költő él, megéri, hogy a dalos életét tegye föl rá, -mert a Pásztor szavaival mondja ki a költő "ars poetica"-ját : "Csak arra születtem s nem egyébnek élek, hogy nagyot álmodjam és álmokat éljek. Az álom az élet: s ha szép ez az álom, életemet érte sohasem sajnálom."