Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Budai Katalin: Adalékok a lirai dráma elméletéhez
vitáson belül - paradox módon - a vissza egyszerűsödés irányába mutat. Bárdos Artúr lelkesülten említi Reinhardt ás Craig díszleteit: egy-egy oszlopfő, függöny, laza drapéria csupán s létrejön a kor- és hangulat szuggesztió. "Az impresszionizmus új formái és harmónia-képletei, de főként tudatos hangulat-rögzítése az az eredmény, melyet az új szinpad a maga /22/ számára érvényesíthet."' Itt felvetődik az együttes munka eleddig ismeretlen módszere: rendező, díszlettervező, jelmeztervező harmonikus együttműködése. Ma is megszívlelendő Bárdos hol deskriptiv, hol preskriptiv értelmű fejtegetése: az új szinpad a gesztus és mozgás koreográfiáját is a jelmez ás a díszletek függvényrendszerébe helyezi. A próba is mindezek jelenlétében folyik az ideális stilizáló színpadon. Az elemek állandó egymásravonatkoztatása hozza létre a "dráma stílusát szinpadi kifejezésre érzékeltető kép egységének" érdekében. Ebben a szinházban a képzőművészet nem csupán keretként szerepel, hanem a legfontosabb összetevőként. Elég Gordon Cralg-re gondolnunk, az On the Art of Theatre hires mondataira: "Amikor azt mondom, hogy színpadkép: beleértem mindazt, ami a szem elé kerül, a világítást és a jelmezt éppúgy, mint a diszletet.•• Az első drámaíró értette, amit a mai nem ért... Tudta, hogy a szemre gyorsabban és erőteljesebben lehet hat/23/ ni, mint bármely más érzékünkre..." ' Mindent megelevenedő képpé transzponálni - ez a kor jelszava. Mennyire világosan mutatkozik meg a "drámátlanság" műfajt-robbantó helyzete ebben a követelményben. Nem a sző, a konfliktus az alapvető, hanem a "drámai konstrukció tiszta vonalszépsége, legszüzebb ritmusa". Ha meg is zavar a fogalmi nyelv hiánya, akkor sem kétséges, mennyire erős a hangsúlyeltolódás a hangulati-érzelmi, ábrázolás javára. A drámán ekkor, Bárdos Artúr szavával "belső előremozdulást, lelki evolúciót" értenek. "Ezt az evolúciót a hangulatok impresszionizmusát festő szinpad okvetlenül ki tudja fejezni." /24// A mindent oly aprólékosan számbavevő Bárdos azonban a színészi munka újszerűségéről tudja a legkevesebbet elmondani.
