Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Budai Katalin: Adalékok a lirai dráma elméletéhez
Csak a naturalizmus vitathatatlan értékein iskolázott színészek további szintézisteremtő munkájáról tud szólni - konkrétumok, példák nélkül, /Egyébként Craig is itt a leghomályosabb./ A szinpadmüvész, azaz rendező feladatairól, összetettebbé váló munkájáról azonban érdekesen beszél* Az új színház önálló, szuverén, fantáziadús, a mesterséghez értő játékmestert kivan, nemcsak esztétikai könyvismeretekkel rendelkező dirigenst. Mert *- Craig-et idézzük, "a Szinház Művészetét megreformálni csak azok az emberek képesek, akik tanulmányozták és gyakorolták a szinház minden mesterségét ."Z 2 ^ Noha Bárdos végig a dráma "igazi lényegének" megláttatásán igyekezve göngyölíti fel az új szinpad történetét, megfeledkezik magukról a müvekről , melyek ezen a stilizált szinpadon válnak eljátadhatóvá* Sokat árul el ez a tény arról a helyzetről, melybe a dráma került, helyesebben ami elkerülte a drámát* Nem alkalmas ez a kor lényegi problémáinak adekvát megfogalmazására magas esztétikai szinten* Azt a képzőművészet, lira és zene végzi el s mintegy helyette, néha-néha, a színpad maga. Emlékeznünk kell, hogy Bárdos és az általa Magyarországon először propagált színjáték! stilus csak egy /meglehetősen elszigetelt/ vélemény maradt* Meghonosodni nem tudott: hiszen maguk az igy megjelenitett müvek /Maeterlincké, Hofmannsthalá, a kései Hauptmanné stb., a magyarokról nem is beszélve/ sem váltak igazán népszerűvé /igaz, ez kölcsönhatásban van a szinpadravitel elégtelen vagy megalkuvó módjával/* Mindenesetre - ha fenntartással fogadták is - merítettek belőle* Maga Hevesi Sándor sem állt az új stilus mellé teljes sziwel /az 1912-es színházi ankéton szembeszállt Bárdos abszolutizáló véleményével/ s nem is tehette: az ő eszménye tágabb, realisztikusabb volt* Nem kötelezte el magát egyetlen, állandóan alkalmazott séma mellett* Fölhasználta például Craig újításait, de nem vált szolgai utánzójává. Tehát, a magyar színpadot megújítani nem tudta, valamit mégis adott ez a kísérletező, gyakran kiforratlan, de értékes hozzájárulásokat integráló szlnpadmüvészeti stil*