Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Czibula Katalin: Egy XVIII. századi jezsuita iskoladráma tanulságai
kel, amelyektől csak méginkább viszketett." f/ Itt kezdődik Ágoston megtérésének második fázisa. Ennek legfontosabb tényezője az Ambrussal való megismerkedés. Az itt beiktatott epizód teljesen hiányzik a Vallomásokb ól. Ott Ambrus prédikációinak nagy a hatása, itt, a drámában Ambrus gondolkodásával egy levél kapcsán ismerkedik meg. Róma elöljárója, Symmachus Victoria istenasszony szobrát akarja újra /28/ felállíttatni a szenátus kérésére. ' Ambrus viszont teljes ellenszegülést mutat. Ágoston feladata lenne meggyőzni Ambrust, és érveivel sarokba szoritani. Ennek az új epizódnak a beillesztése azonban nem Ágoston megtérése miatt került a drámába, egészen más funkciót tölt be. Most Ágoston fejlődésének szempontjából az a lényeges, hogy Ambrus iránti lelkesedésében még cselvetésre is képes, csak hogy Symmachus Milánóba, Ambrus közelébe küldje. "Mit tselekedhettem egyebet? az udvari ravasz emberrel ravaszkodtam. Eogadám néki, hogy a mi tőlem telik, el-nem mulatom... Mediolánumba által megyek, hogy ott Ambrussal ismeretségbe botsátkozzam, ... hogy az Igazságot meg-ismérjem, Ambrust választom mesteremnek. «/29/ £z a ravaszkodás cseppet sem elitélendő Ágoston jellemében a dráma tanúsága szerint. Hiszen épp a jezsuiták példája mutatja, hogy a térités, megtérés' eszközéül sokszor nem éppen erkölcsös utat is megengedtek maguknak. Ágoston is éppolyan becsületes, "etikus" ember marad. Ezután következik a darab súlyponti része, a leginkább tanitó-jellegü, a katolicizmust észérvekkel hirdető dialógussorozat. Simplicianus, Ágoston gyóntatója, a dialógusok egyik szereplője, a másik Ágoston. Ennek a vitának a során győzetik meg Ágoston - és a néző - a léleknek halhatatlanságáról, megtudjuk, mi az értelme annak, hogy isten a maga képére formált minket. Ezeknek a vitáknak a során Ágoston lelke mind viharosabban kételkedik, mig értelme végül meggyőzetik. Ezt a hányódást, az igaz hit keresésének útját itt is és a dráma legelején is a tengeren hányódó hajóhoz hasonlitja az iró, 7 '^ 0 '' mely végül partot ér - igy találja meg a lélek is az igazi hitet. A hasonlat általánosan elterjedt, bibliai eredetű to-
