Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Kincses Edit: Csepreghy Ferenc dramaturgiája

/RACHEL/ Ohl villám jer, segits bezúzni ezt A börtön ajtót! /

Elsötétül/ Csalfa vagy te is. Oh emberek! Emberek! Senki nem felel, Meghaltak mind! - Meghalt az isten is! /

Összerogy, a bárka emelkedik/ Itt a harmadik felvonás végén érti meg a néző-olvasó, miért is volt szüksége Csepreghynek a tündéries elemekre. Azért, mert az ő bájos, mindent megértő és minden szenvedést megszüntetni kívánó tündérei nélkül ez a dráma tragédiába torkollna. Ha az események a szituáció meghatározta módon haladnának a maguk útján, nem fejeződhetnék be a dráma a minden szenvedést feloldó happy enddel és a közönség azon meggyőződésével, hogy a bajok jóra fordulnak, csak bizni kell a mindenhatói jóságban. Csepreghynek pedig szüksége volt erre a komprommis

szumra, ha szinpadon akarta látni müvét. Kézenfekvő tehát a teendő: a jóságos tündéri lények becsempészik Ráchelt a bárkára. Ott a kacagtató, helyzetkomikumra épülő jelenetek során mindenkiről kiderül, hogy esendő, bűnös ember, aki csak abban az esetben méltó az életben maradásra, ha ezt az Ur engedélyezi számára. Csepreghy a VizÖzönben sokat fejlődött a jellemábrázolás területén. Amig a Magyar fiúk Bécsben cimü vigjáték szereplői csak a szerepkörüknek megfelelő sematikus jellemvonások hordozói, addig Noé és különösen a fia, Jafet egyénitett jellemek. Jellemük cselekémynformáló elem, humor és filozofikus gondolatok forrása. A VizözÖn szerkezete eltér a klasszikus vigjátéki szerkesztési módtól, a tündéri-allegórikus jelenetek fölhigitják a megszabott vigjátéki formát, és epikus irányba tolják el. A tündéri jelenetekben sűrűsödik a filozofikus mondanivaló, a mü költőisége is ezekben a jelenetekben fokozódik. A földi és tündéri szinek hangvétele más és más: a földi szereplők archaikus népies, a tündérek pedig romantikus költői nyelven szólalnak meg. Ez a vigjáték szellemében és nyelvében Vörösmarty Csongor és Tündé

jére emlékeztet. Csepreghy átdolgozásában került szinpadra Treumann müve A szép Meluzina /énekes tündérbohózat 4 felvonásban,16 képben/