Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Csapláros István: Lengyelek a régi magyar színpadon. Régi magyar szinpadunk lengyel repertoárja
tán irt mü, de azért a ráirt zene mégis eredeti, az is igaz, hogy tárgyánál fogvást inkább lengyel, azonban magyar ész produktuma". -Az előadást olyan diadalként ünnepli, minőbe még eredeti darab nem részesült* A magánáriák édes csábbal birnak, a karok hatalmasak. "Különösen a szabadságdal erő és férfiasságra nézve mejdnem felülmúlhatatlan "• Dalár is emliti Hollősy Kornélia és Doppler közös diadalát 7 ' 14 ^ 7 '. A Doppler-opera sikerét mutatja, hogy már okt. 2-án újra bemutatták és ezt követték az okt. 8-i, nov. 1-i és 15-1 előadások.. • Az Életképek tudósítója a 2. előadás után újra ir róla. Véleménye nem változik, lelkesedése csak nő: /.../ itt minden elem, mi daljátékot egy vagy más tekintetben jelessé tehet, finom tapintattal, nagy költői erővel és igen ügyes müavatottsággal van fölhasználva... másodsori látáskor el kell ismernünk, hogy itt a legapróbb részletekig, minden egyenlően jó és szép" és az egész "kitűnő dicséretet érdemel"^ 1 ^ 0 ^. Már nem ilyen egyértelmű a Kisfaludy Társaság kritikai folyóiratának az Erdélyi János szerkesztette Magyar Szépiro dalmi Szemle aláirás nélküli beszámolójának véleménye. Egy valószínűleg magasabb zenei képzettséggel rendelkező kritikussal van dolgunk: "Sok benne a visszaemlékezés - hangzik az első kifogás. - Vegyülete a melancholikus magyar népzenének, a francia operai és a lengyel nemzeti stilussal, mely vegyület nem látszik belsőleg összeforrottnak". Kifogásolja a népdalszerű elemek szerepét az operában. Érzi az Auber-féle zenének hatását is, innen rokonszenve könnyen vitte át a lengyel nemesi tipusra/mazurka/. Erdélyi folyóirata végeredményben mégis kénytelen elismerni, hogy Doppler operája "a jól ismert elemek dacára is tetszett, és Afanasia és Eedrovics hetman szerepében eredetit és jellemzőt is teremtett". A lap örömmel üdvözli az új tehetséget és kéri, hogy őrizkedjék "a Mayerbeer-féle kikeményített zenétől". Ez a beszámoló is mindjárt Erkel mellé helyezi az új operaszerzőt^ 1 ^ 1 ^. Valószínűen e birálathoz kapcsolódik Sz.G.-/Szontag Gusztáv?/ -nak a nov. 1-i bemutatóhoz kapcsolódó és az Életképek-
