Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)

Soós Erika: Shakespeare-rendezések a Nemzeti Színházban /1920-1945/

királyt adták 1889-ben. A rendea függöny helyett kétoldalt szétnyíló függönyt alkalmaznak. Az előszinpadot megtoldják a zenekar egy részének befedésével, s ezen a toldalékon, valamint az egy kulissza mélységű proszcéniumon játszódik le az előadás nagy része. Díszletet nem alkalmaznak, Összes dekorációjuk a szinpad két oldalán lévő gobelinfüggöny. A második kulisszától kezdve az egész színpad két lépcsőfokkal megemelkedik, mennyezete van, melyet két színfal tart, az oldalfalain lévő bejáratot gobelin fedi, s elnagyoltan egy házat ábrázol. Ennek az emelt résznek van középfüggönye, amely összecsukódik, amikor az előszínpadon folyik a játék, s olyankor be lehet hozni néhány szükséges bútort, illetve kelléket. Ez a rész is mindössze egy kulissza mélységű, és festett háttere a változások jelzésére szolgál. Ezek gyorsak, halkak és zavartalanok. Ennek a módszernek is megvan az az előnye, hogy Shakespeare teljes szövege adható, ráadásul egyszerű és olcsó is. Hevesi ezt külön kiemeli a müncheni módszer érdemei között, mint ahogy megjegyzi a forgószínpad esetében is, hogy költségessége miatt csak nagy színházak engedhetik meg maguknak. De látja a Shakespeare-szinpad hátrányait is. A világ realisztikus színpadhoz szokott, az ilyen kísérlet csak kuriózum lehet, s csak szük körben számithat népszerűségre. A nézőtől megköveteli, hogy másfajta jelzésrendszerben gondolkodjék, mint amit a polgári drámák, sőt, a klasszikusok előadásánál is megszokott estéről estére. Másrészt szinte nyilt szinen ismeri be azt a képtelenséget, hogy Shakespeare alkalmatlan a modem előadásra, s valamilyen irodalmi elit számára való csemegének nyilvánítja. Bár Hevesi maga is próbálkozik a Shakespeare -színpaddal, végleges megoldásnak mégsem nyilvánítja. A másik nagy kísérletező rendező Hevesi idejében Max Reinhardt. Ő más úton közeledik Shakespeare-hez. A modem szinpad minden akkor ismert technikai trükkjét felhasználja ahhoz, hogy illúziót keltsen. A nagy kiugrás 1905-ben követ-