Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)

Kertész Márta: Adalékok a Thália Társaság történetéhez

Fennmaradása csak óriási kompromisszumok árán lett volna megvalósítható, úgy, ha a Thália is üzletszinház lesz, ha az óletben maradás érdekében feladja legalapvetőbb törekvéseit ós elveit. Az viszont már nem a Thália lett volna. Egy előadás sorsa Habbal Mária Magdolnája a bemutatótól a Thália megszűnéséig Hebbel Mária Magdolnája a T

n

ália harmadik bemutatója volt. 1905. április 12-én zajlott le a premier a Várszínházban. Ugyanezen az estén mutatták be Kassovits Tivadar Brúnó Babona cimü egyfelvonásosát is. A Mária Magdolna nagy sikert aratott: Ez volt WedekJLnd Hős tenor

jával együtt az első darab, melyet a Thália munkáselőadásként műsorra tűzött /l9°6. II. 4./. És az a darab volt az, amely Ibsen Nórájával és Heyermans Reménvé

vel a vidéki turné minden állomásán szinre került. Ez az előadás vógigkiséri a Thália pályafutását, sorsában az egész együttes sorsa tükröződik. Hogy a Thália az első bemutató anyagát milyen célzattal állította össze, arról már volt szó. A második bemutató, Strindberg: Az apa

, szintén érthető választás, hiszen Strindberget még senki nem játszott a Thália előtt Magyarországon. De vajon miért esett a társaság választása harmadikként egy hatvanéves darabra? Lukács György 1906-7-ben, tehát a Thália működésének időszakában irta meg A modern dráma fejlődésének története cimü munkáját, amelyben Hebbelnek nagy fejezetet szentel. A fejezet első félmondata: "Hebbellel kezdődik a modern tragédia.

,

.

l

/49/ Az Ibsen-fejezetben pedig megemliti, hogy mekkora hatással volt a norvég drámaíróra Hebbel, s annak különösen Mária Magdolna cimü darabja. H

0

gy tehát miért Hebbelt választották, az a Thália célkitűzéseinek ismeretében ezek után nyilvánvaló. És hogy miért éppen a Mária Magdolna

? Ismét Lukácsot idézem: "Hebbel itt megirta a polgárság tragédiáját, a polgári becsület összeomlását. Az a szilárd, foltot nem tűrő becsületesség,