Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)
Kertész Márta: Adalékok a Thália Társaság történetéhez
képességei kiáltóan különböznek egymástól. A másik kérdés a darabok kiállítása. Már volt szó két darab diszlet- és jelmeztervezőjéről: Gulácsy Lajosról és Márffy Ödönről. Ez a két név önmagáért beszél* A többi előadás tervezőiről azonban nem maradt fenn adat. A társulat minden valószínűség szerint mage oldotta meg a diszlet- és a jelmeztervezés kérdését, Sajnos ezek a magánerőből tervezett és gyártott díszletek, jelmezek, kellékek bizony meglehetős szegényesek voltak, és nem értek föl sem a darab, sem a rendezés színvonalával. Az OSZK Kézirattárában található Bánóczi publikálatlan levele az eredetileg grafikus Kürthy Györgyhöz, amelyben megbízza "az 1907/908-iki szezonra az összes díszletek és bútorok megtervezésével és elkészíttetésével ... Mindezen munkákért négyszáz /400/ korona tiszteletdijat kap."^^ /Ez az az évad egyébként, amelyben egy pesti bemutatót sem tartottak, az egyetlen új darab, Molière A képzelt beteg ifjúsági előadásban Nagybecskereken került először közönség elé./ Ignotus I9O8. novemberében, a Thália végnapjaiban jelentette meg " Thália rediviva " cimü, már idézett cikkét. Ebben a külső nehézségeken kivül a belsőket is hangsúlyozza, amikor a Thália jelentőségéről ir. Szerinte a Thália nagyon is szükséges volt, "csak éppen fogyatékosan, tökéletlenül, egy cseppet dilettánsán öltve testet, mint nálunk minden, ami már megérett, s amire szükség van."^ Benedek Marcell 1934-ben azt mondja, hogy a Thália teljesítette küldetését, és valószinü, hogy neki van igaza. Es igaza van Ignotusnak is, aki fent emiitett Írásában leszögezi: "Minden, ami a mai Magyar Szinház /és magyar szinház K.M./: hang, játékmód, irodalmiság, és viszont, a szinpad bátorsága, továbbá szinészek, rendezés és darabok: mind a Thália hagyatékából valók vagy az ő megpenditéseinek továbbvitele." Mai szóval a Thália műhely volt, olyan közösség, amely nálunk eddig ismeretlen színházi vivmányok meghonositásán dolgozott. Valóban í"orradalrai feladat volt az Övé, ezért nem is lett volna lehetséges mindezt egy nagy, akár állami akár magánkézben levő üzletszinházban megvalósítani. A Thália teljesitette feladatát, mert megváltoztatta a szinház iránti igényeket ós magát a színházat is.
