Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)
Kertész Márta: Adalékok a Thália Társaság történetéhez
Molnár a Vígszínháznak, esetleg a Nemzetinek irtak. Közülük talán Bródyt lehetne elképzelni, mint á Thália szerzőjét, de ő is még egy előző nemzedék képviselője. Jellegzetes magyar tünet, amikor a közönség vagy a kritika azt hiszi, egy szinház akkor jó, hogyha magyar darabokat, magyar szellemben játszik. A kor hivatalos Kiiltúr politika ja különösen kedvezett az ilyesfajta" vélekedéséknek. A Budapesti Hirlap kritikusa például a Mária M ag dolna bemutatója után Így ir* "csak darabjaikiak megválogatásában nem eléggé szerencsések. Hogy mindenáron eredetiek legyének, érdemükön felül kitüntetik az új német veristákat."^ 1 ^' A zalaegerszegi Magyar Paiza kritikusának is hasonló a véleményét Mi még jobban szeretnők, ha ez a reformáció nemzeti talajban gyökereznék. Szeretnők, ha ez a mozgalom a nemzeti irodalomnak és nemzeti erkölcsnek a fejlesztését tűzte volna ki célul, nemcsak általában az emberit. Szeretnők, ha sarkallná ez a társulat a magyar Írókat, hogy nemzeti vonásokkal teljes, jó színmüveket Írjanak, újakat, ha már éppen nem tartják elég alkalmasnak a Tóth Ede, Szigligeti és Csiky-féle müveket."Z 15 / Egy magyar társulatnak, különösen, ha ilyen elhivatottsággal rendelkezik, mint a Thália, valóban kötelessége, hogy magyar, sőt új magyar darabokat is játsszék. De ha egyszer nincs olyan színvonalú magyar dráma, amely a szinház művészi igényeinek kompromisszum nélkül megfelelne, a vezetőség akkor cselekszik helyesen, ha vállalva a hazafiatlanság hamis vádját, inkább értékes külföldi darabokat tüz műsorra. /Ez a szemlélet még ma is él, hiszen a Nemzeti Szinház 1978-ban kinevezett új vezetősége, Sziládi-Zsámbéky-Székely ellen is ez volt az egyik legfőbb érv, hogy kevéa /mai/ magyar drámát játszottak a Nemzeti színpadán. Amit viszont játszottak, például Weöres Octopus a vagy Kornis Mihály Hallelujá ja. az nem felelet meg a kritikának vag^ a hivatalos "elvárásoknak"./ A vidéken turnézó társulat 1908-ban egy kabaré-estet is bemutatott, ez nem szerepel az Alpár Agnes könyvében /A fővárosi kisszlhházak műsora/ összeállított Thálla-müsorban. A " Cabaret " szereplői a Bánóczy Dezső naplójában őrzött meghívó szerint Bálint íiajos, Bánóczy Dezső, Kárpáti Sándor, Olasz