Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)

Nagy Adrienne: Szigeti József, a színész

szinpadon, a legmagasabb intelligenciával párosulva: ez volt Szigeti József" Jászai Mari sem marad el dicséretben mögötte: "Én azt mondhatom róla, hogy a legnagyobb szinész volt mindazok közt, akiket láttam, Nagyobb volt a legnagyobb francia szinésznél, Mauban-nál és nagyobb a nagy angol Irwingnél, akiket látva csodáltam Szigeti Józsefet, mint a legteljesebbet, legpompásabbat és legtökéletesebbet. Az ő nagyságát itt nálunk nem értették meg. Ő napja volt a színészetnek! Shakespeare a gyönyörűség lázában borzongott volna, ha Falstaffját tőle látja és Meneniusban és Kentben nem volt kisebb. Szigeti sohasem játszta szerepeit, hanem mindig az volt, amit játszott." Soha többé nem születik hozzá hasonló! "/68/ Nagyszerűen alakította az igazi magyaros szerepeket: a táblabirókat, nagybácsikat, öreg atyákat; a nyárspolgárokat a francia darabokban, a márkikat. Egy-egy mondása szállóigévé is vált pl. az Egy millió c. vígjátékban Duplán apó szerepében kimondott, "Várják meg a három órai vonatot!" mondatot még a kormányelnök is idézte a parlamentben* "Csevegése, szegélyezett pátoszú sopánkodásai" ellenállhatatlan nevetésre csábították a nézőket. Ezekben a szerepekben néha a joviális kedvességet, jókedvet a pech, a hüledezés tragikomikumával elegyítve nagy sikert aratva. ^ Feltétlenül meg kell azonban említeni, hogy Szigeti az irott szöveggel nem sokat foglalkozott - ez darabjainak pongyolaságán is megmutatkozik. Bus Vidor nem kevéssé epésen azt irta róla, hogy "Szigeti Józsefről általánosan az a hit, hogy szerepeivel előbb ismerkedik meg mint mielőtt átolvashatná őket, s igy néha megtörténik, hogy teljesen fölöslegesnek is tartja azután a vele való bibelődést•«'TQ/ A szöveget sohasem tanulta meg. Mindig úgy helyezkedett, hogy a súgó közelében legyen. Ha nem érkezett meg "időben" a következő szó, addig köhögött, nyöszörgött, tüsszögött, makogott, amig meg nem hallotta, mit kell mondania. Ezek a "magánszamai" azonban nem mentek a szerep rovására, A közönség /71/ nem vette észre a veszélyhelyzetet.' ' Lehet, hogy ez is oka annak, hogy nagyobb tragikus szerepet nem tudott eljátszani, hisz egy jellemszerepnól elmennek ezek a fogyatékosságok