Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)
Nagy Adrienne: Szigeti József, a színész
a friss szalmába. Ha jobb kedve volt, akkor megpróbálták megvalósítani a "szinészrespublikát", amelyben nem ismertek el senkit maguk felett és maguk kormányozták magukat. Ha pedig elfogyott a sok étel-ital, Szigeti betyárnak Öltözve fosztogatta a megrémült hetivásáros budakeszieket, amit igen jó mókának tartott. /15// Valójában igen jellemző volt Szigetire, hogy néhány alapvető emberi "'elvárásról" nem akart tudomást venni. Nagyon nehéz ember lehetett, főként idősebb korában. Ha vidám kedvében találták, ha ő érezte magát a központban, remek, önfeláldozó barát volt, ha csak egyszer is úgy vélte, méltánytalanság érte - akármilyen csekélység is volt az - kegyetlenül elsöpörte vagy elsöpörtette a bűnöst. Főleg az intendánsokat gyűlölte és büszkén mesélte, hányat sikerült leváltatnia. Nem ismert tekintélyt, örök lázadó volt minden felsőbbséggel szemben, gyűlölője min/16/ den engedelmességnek. 7 ' Elég, ha fennmaradt leveleit olvassuk végig. Egy 1871 december 7-i keltezésű levélben Orczy Bódog bárót, az 1870-től kinevezett igazgatót vonja keményen felelősségre. A levél hangvétele kioktató, felelősségre vonó, de a jo/17 / gos követelést tartalmazza. Paulay Edét állítólag "elismerte", de Paulayval is meggyült a baja. Tóth Imre szerint néha csendesen üldögélt. Egyszerre csak Szigeti felállt, egyre gyorsabban kezdett fel-alá járkálni, arca elkomorult, szemei dühösen forogtak, az erei kidagadtak, baljával dühösen hadonászott, dúlt-fúlt. Ilyenkor Paulayval hadakozott/ 1 A levelezésből láthatjuk azonban, hogy nemcsak "képzeletben csatázott az igazgatóval". Ezt háromszori levélváltás bizonyítja. Az összeütközést az okozta, hogy Paulay 1884 december 23-ra, az ünnep előtti bérletszünetes napra tétette a Rang és mód előadását, amely Szigeti szerint üres házat és művészete megcsúfitását jelentette volna. Szigeti levele nem kioktató, hanem vérfagyasztóén udvarias és vérig sértett, sőt kéri összes darabjainak a Nemzeti műsora or ozatából való kitörlését. A következő levelében - amit Paulay válaszára irt - visszautasító, önérzetében sértett, a kemény megbánt ottság hangján szólal meg. A harmadik levél a tetőpont: Paulay Szigeti kérése ellenére kitűzte a darabot, ezért az iró