Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)

Nagy Adrienne: Szigeti József, a színész

/TQ / "dühével párhuzamosan fokozódó gőgös udvariassága"/ -"alá­zatossága már félelmetes. A végét idézem illusztrációképpen s "Minden hosszabb magyarázatot és indoklást itt mellőzve, csu­pán arra akarom tehát igen nagyon szépen, alázatosan megkér­ni Igazgató urat, szíveskedjék darabjaimat a müsorsorozatbul végképpen letörölni, s ennek természetesen következésében Rang és mód színmüvemnek pénteki előadását is megmásítani, tudom, igen jól tudom, hogy Igazgató úr nem köteles ezen alá­zatos kérésemnek helyt adni, de én mód nélkül is le lennék általa kötelezve. - Ne tessék engem ingerelni, ne tessék en­gem folytonosan irritálni: - higgye el, Igazgató úr, hogy szé­les e világ kerekségén nincsen szánandóbb eb, mint én vagyok, engem meggázolni már gyávaság, de a végletekre ingerelni köny­nyelmüség. tisztelettel: Szigeti József" /1885* febr. 10./-i levél/^ 0 * 7 És ezután ugyanakkor egy 1889. május 1-i keltezésű levélben már Paulaynak a "legőszintébben tisztelő barát" aláí­rással küldi üdvözletét. /Igaz, ebben meg egy szerepeihordó /21/ fiú alkalmatlankodása miatt morog./' 7 Egressy sem szerette Szigetit. A komoly szinész tizenhárom évvel volt idősebb nála, nem tegeződtek, ami az érzékeny fia­talabb művészt módfelett bántotta. Egressy jókat nevetett Szigeti és Réti mókáin, de emiatt le is nézte őket. Néha kis­sé goromba humoruk idegesítette. Szigetit felületesnek, lé­/22/ hának tartotta' ' , de soha nem tudott haragudni rá, még ak­kor sem, mikor az a már beteg és nehezen mozgó Egressyt meg­lehetősen durván gúnyolta a fogyatékosságáért, háta mögött célozgatott rá, hogy a Sziniakadémiára nem való invalidus. De ugyanez a Szigeti zokogott, amikor egy kis színésznő jól próbálta Júlia szerepét/ 2 ^ Tóth Imre igy jellemzi: "Batalmas és hatalmaskodó... Rendkívüli művész és hasznos tag a színpadon, de kemény em­ber és veszélyes ellenség a színház belső életében. Eljájtsza a legkisebb szerepeket is, - de azt nem türi, hogy ne legyen a legnagyobb befolyása a szinhaz vezetésére. A társulat leg­nagyobb értéke, de örök aggodalma az igazgatónak és réme az

Next

/
Thumbnails
Contents