Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)

Rajnai Edit: A budapesti Magyar Színház első tíz éve /1897-1907/

Az operett-téma megváltozásához a zenében megnyilvánuló, a kortársaktól egyre inkább elvárt magyarosság járul. Jacobi Viktor A legvitézebb huszár dallamait, a cselekményben ütköztetett két világot érzékeltetve, francia motivumokból és a magyar csárdások hangjaiból fonja./

1

^

0

/ A magyaros müdalvilág, amely eddig a népszínművek sajátja volt, az operettek muzsikájának is része lesz. Az 1903 körül induló témaváltás 1904-től már gyökeresen más elvárásokat támaszt a magyar operettszerzőkkel szemben, igy érthető, hogy Sztojanovits Jenő operettjének, A portugálnak az 1905-ös bemutat ójáról/

1

^"

1

/ igy emlékezik meg a kritikus: M

A francia, az angol, a német operett idejét múlta nálunk. A szövegben meguntuk a léhaságot, az üres tréfát, a rossz értelembe vett operettszerüséget, a muzsikában pedig a lármát, az éles ritmust, az olcsó érzéki hatást. Közönségünkre most a melegség, az érzelem, a romantika hat, még ha kissé hazug is... Az énekes játékban kezdünk műfajt alkotni magunknak, mely... izlés ós érték dolgában magasan fölötte áll a külföldi nívónak." A szinház újdonságának kritikai értékelésében tükröződik az a két elem, amely jellemzi a század első évtizede operettközönségenek Ízlését, azt a két mozzanatot, amely a Magyar Szinház 1903-1907 közti műsorát meghatározza: a bécsi operett szentimentalizmus át és az új stilusú magyar daljáték megteremtésének igényét. Leszkay András igazgatásának utolsó négy éve alatt a Magyar Szinház, a magyar operett és a magyarországi operett játszás történetében bekövetkezett átmenetet képviseli. A bécsi operett felelevenítésével előkészíti a talajt az ebből a stílusból kiinduló fiatal nemzedék operettszerzőinek, Kálmán Imrének, Jacobi Viktornak, Szirmai Albertnek. Nemcsak előkészít azonban, hanem teret is ad a fiatal zeneszerzőknek, akik a korhangulat hatására elsősorban a magyar témájú daraboknak a magyaros műdalvilágból meritő megzenésítésével próbálkoznak, hogy később ezt ötvözzék a bécsi operettek sajátosságaival. Az operettmüsor harmadik eleme az előbb emiitett operettek sikereit el nem érve ugyan, de továbbra is francia stilus és a francia muzsika marad. Az új francia szerzők, Diet ós Herblay,