Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)
Rajnai Edit: A budapesti Magyar Színház első tíz éve /1897-1907/
de különösen az utóbbi egyelőre még jelentkeznek egy-egy közönségcsábitó müvei, de Herblay kót operettjét leszoritja a játékrendről egy-egy bécsi stilusú muzsika, a Fecskefészek clmüt Hader Rezső Huszárvár cimü darabja, a Bohémszerelem Puccini által is feldolgozott történetét pedig A koldusgróf .' 142// Annak ellenére, hogy az angol operett eltűnt a Magyar Szinház műsorából, hatása érződik az 1903-1907 közé eső korszak operettelőadásain. Immár elengedhetetlen része az előadásnak a tánc, Herblay Fecskefészek cimü francia operettjének második felvonásában éppúgy felbukkan, mint a bécsi stilusú Mimi hercegnő harmadik felvonásában. A másik utórezgés a látványosság iránti igény. A kiállitás gazdagságával, a meglepő rendezői ötletekkel igyekszik alkalmazkodni a szinház a már hagyományossá vált követelményekhez. Megmarad a pikantéria kedvelése is, de a színvonalas előadásokban a hatáskeltós eszközeinek finomodása figyelhető meg. A Fecskefészek cimü francia operett alapötlete, a kolostorba zárdanövendékkónt belopódzó fiatalember történetében ismét a helyzet és nem a szöveg borsossága kerül előtérbe. A pikáns szituáció kontrasztjakónt a kolostorkert et ábrázoló második felvonásbeli díszlet uralkodó szine a rózsaszín. ^ 1 ^/ Ebbe az álomszerű színpadképbe oson be Ráthonyi Ákos, és "...az egész színen végigmosolyog a meglepetés, amikor gyönyörű leányalakja, selymes-szőke hajjal és leányos gráciával megjelenik és dalol.«/144/ A szentimentalizmusba hajló hangulat és a "szoknyaszerep" ellentétére csap rá Rubos Árpád rendezői ötlete, amely az angol operett burleszk humorára emlékeztet. A második felvonás fináléjában a szereplők "pajkos muzsikára graciózus táncot járnak ...a függöny leereszkedik, de csak a szereplők derekáig, és a tánc folyik tovább, persze most már anélkül, hogy a táncolókat látni lehetne" /*45/ ^ z előadásban a három stilus keveredése, együttélésének összhangja nyilatkozik meg. A szinek az érzelmesség, álomszerüsóg felé mutatnak, a darab maga a francia pikantéria szokványos helyzeteit használja / Tiszt urak a zárdában . A báránykák/ , s a rendezés burleszk és meghökkentő ötlettel zárja a felvonást.
