Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)
Rajnai Edit: A budapesti Magyar Színház első tíz éve /1897-1907/
éveiben induló fiatal magyar operettszerzők is. Az a nemzedék, amelyet Szirmai Albert, Kálmán Imre, Jacobi Viktor, Huszka Jenő neve fémjelez, szintén a bécsi operettből kiindulva alakítja ki az 1910-es évek nagyoperettjét. Ekkor azonban 1903I907 között, Huszka Jenő kivételével még csak az első szárnypróbálgatásoknál tartanak. A Magyar Szinház operettmüsórának eredeti darabjai igy két részből állnak, s a magyar operett terén a század első évtizedében bekövetkező nemzedékváltást tükrözik, A régi népszínházi operettszerzők müveiből állítja össze a művészeti vezetés az operettmüsor eredeti bemutatóinak egy részét, Sztojanovits Jenő és Verő György két-két müvei, Szabados Béla pedig eggyel járul hozzá a műsor színesítéséhez, A siker változó, A népszínházi szerzők keze alól kikerülő darabok közül háromnak sikerűi hosszabb ideig, 20-30 előadás erejéig műsoron maradnia, Verő György A bajusz és Doktorkisasz- szonyok cimü operettjeinek és Sztojanovits Jenő A kis kofa cimü művének,/ 13 / A határvonal, amely a két nemzedéket elválasztja egymástól, 1904 körül húzható meg, s néhány kivételtől eltekintve eleinet témaváltásban és a témaváltáshoz kapcsolódó másféle zenei megformálásban jut kifejezésre, a magyar tárgyú vagy pontosabban, magyaros tárgyú operettek megszületésében, s az azok iránti növekvő igényben jelentkezik. Az a téma, amit magyarnak éreznek két változatban bukkan elő. Az egyik a történeti témájú operettek, elsősorban a Rákóczi-korra és a kuruo hagyományokra épitő müvek előtérbe kerülése. Az aranyfényű kép, amely Rákóczit és katonáit a magyar vitézség, de a magyar függetlenség hordozóivá is tette, hol a háttérben meghúzódva, hol erősebb fénybe állitva, de végig jelen van a dualizmuskori Magyarországon, A vitézség és a függetlenség motívumai közül az operett számára témát az első kínál, mig a század első éveiben az 1903-tól 1905-ig tartó politikai válság idején előtérbe kerüléséhez az utóbbi járul hozzá, A Rákóczi-kor a Magyar Szinházban először A hajdúk had nagyáb an jelentkezik, 1904-ben, majd 1905-ben Kálmán Imre és Fényes Samu énekes játékában, A pereszlényi jussb an vonul a szinre Rákóczi fejedelem, hogy igazságot tegyen a Pereszlényiörökségért folytatott küzdelemben, hogy 1906-ban, Rákóczi és
