Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)

Rajnai Edit: A budapesti Magyar Színház első tíz éve /1897-1907/

a Budapesti Hirlapban Beöthy László. ' További műsorpolitikai ának alapelve, a nagy sorozatban előadható sikerdarabok bemutatása csak abban az esetben lehetséges, ha a bemutatandó darabok, a kiállitás, az előadás teljes mértékben alkalmazkodik az uralkodó közönségigényhez. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szinház iránya a közönségizléstől egyre nagyobb mértékben függni fog, egyre kevesebb lehetőség marad a Beöthy által is hangsúlyozott Ízlésformáló programra. A közönségizléshez való alkalmazkodásnak következménye pedig a színpadi látvány megtervezése és a darabok pazar kiállítása. "A szinházi siker nagyságának ez az óriási terjedelme aztán sok mindent megmaráz és tesz lehetővé: megmagyarázza azokat a mesék világába való pontosságú előadásokat, a legapróbb részleteknek a legnagyobb gonddal való kidolgozását... Lehetővé teszi pedig azt, amit a konkurrencia is feltétlenül megkövetel, hogy a színházi vállalkozó egy-egy darabot a kiállításnak oly pazar fényességével mutasson be, amely nálunk teljesen ismeretlen, s lehetetlen valami." - folytatja londoni útja benyomásainak részle• /73/ tezését a Magyar Szinház igazgatója. Beöthy londoni tapasztalatait igazgatóságának utolsó öt hónapjában sikeresen kamatoztatja a Magyar Színházban. Három olyan bemutatója fűződik az utolsó időszakhoz, amely egyértelműen ennek a három tényezőnek az összekapcsolódását és'érvényre jutását jelzi: a Szulamit

, az Asszonyregement és a New York /74/ szépe

. A Szulamit még nem Beöthy színházának sikere elsősorban. 1899. július 27-én mutatja be az óbudai Kisfaludy Szinház, s a darab száz előadás után kerül át az Izabella térre, ahol 1900 januárjának végéig még hetvenkétszer láthatják Budapest színházlátogatói Szulamitnak, Absolónnak és Abigailnek regényes és melodramatikus szerelim történetét. Goldfadenmüvét már a Kisfaludy Szinházban is Kövessy Albert átdolgozásában játszották, Beöthy László Makai Emilt véve maga mellé szerzőtársul a magyar szinházi bemutatóra átgyúrja a szövegkönyvet, s karmestere, Eekete József pedig a mü zenei részével foglalkozik. A Szulamit igy a Kisfaludy Színház előadásához képest is megváltoztatva került az új betanulásban színre a Magyar