Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)
Rajnai Edit: A budapesti Magyar Színház első tíz éve /1897-1907/
csak hogy hangja már erőtlen, tompa csengésű, ha pedig erőlteti, akkor recsegő, élesen metsző. Játéka eléggé kedves..., de tele van vidéki modorossággal, többnyire túloz szóban és gesztusban." "Vlád Gizella nem a sztárok fajtájából való. Hangja eléggé tisztán cseng, de kevés az énektudása, s éppen nem muzikális. Beszéde folytonos magas szopránjával fárasztó lesz a fűire, s igy vagyunk örökös mosolyával is." - sorolja fel kifogásolni valóit a Budapesti Napló Ítésze./^" 2 / A bemutatkozás dicséretből kemény birálatba hajló, szélsőségeket átfogó kritikai megitélése a későbbiekben enyhül ugyan, de Vlád Gizellából soha nem válik igazi operett-csillag, aki egyéniségével, játékával közönséget is vonz az öt foglalkoztató sainházba. Érzi ezt a szinház művészeti vezetése is. "Vlád kérelmemre megcserélte Mariskával a szerepet, s igy nem került kenyértörésre a dolog - a Vlád egyáltálján egy aranyos asszony, akit ezentúl tanitani fogok, a kitanult Ledöf sky_ mellett el ne veszszék." - jegyzi meg Ewa Lajoshoz irt levelében Rákosi Szidi/^/ A levélrészletben emiitett Komáromi Mariska és Ledofsky Gizella lesznek azok, akiket Relie Iván, de elsősorban Ewa Lajos és Rákosi Szidi Vlád Gizella mellé, de inkább helyére szán. Komáromi Mariska 1892 és 1897 között a Népszinház tagja, Hegyi Aranka, Küry Klára és Bárdi Gabi mellett a szinház egyik népszerű művésznője. 1897 októberében, Ewa Lajos távozásakor válik meg a Népszínháztól, hogy néhány hónapos vidéki fellépéssorozat után 1898 februárjától vendégként, október elsejétől pedig mint a Magyar Szinház szerződött tagja két évig részben távol tartsa a szinháztól a prima donna-nélkül is ég veszedelmét/^/ Ledofsky Gizella Rákosi Szidi iskolája után két évi vidéki szereplés után szintén 1898 tavaszán kerül a Magyar Szinház társulatába./^/ Komáromi Mariska és Ledofsky Gizella szerződtetésével a primadonna-kérdés, úgy tűnik, egy időre megoldódik. A bonviván-szerepkör megfelelő betöltése azonban Ráthonyi Ákos megjelenéséig várat magára. Az első időszak sikertelenségei a műsor nagyobbrészt szerencsétlen kiválasztása mellett, a társulat gyengeségében és ebből fakadóan a produkciók egyenetlenségében gyökereznek. Az egyenrangúság kivivását, a külvárosnak számitó Erzsébetváros
