Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 14-15. (Budapest, 1984)
Nemes G. Zsuzsanna: Adalékok a klasszikus szovjet dramaturgia kialakulásához
szereplők a színpad mélyebői előre indultak, a nézőtéren egyszer csak éles fény gyúlt, és mintegy az élet parancsára, spontán, megindult a nézőknek a szinpadi mozgással ellentétes irányú válasz-mozgása. Szigorú harcosok, vöröskatonák, politik ai munkatársak, a kijevi üzemek és gyárak munkásai és munkásnői álltak fel a helyükről* Csodálatos életre kait a színház három emeletnyi erkély-sora. Még fel sem csendültek a zenekar hangjai, s máris felhangzottak helyébe az Internacionálé dallamai." 4 " A tömegek mozgatása és mozgósítása a forradalom utáni esztendők orosz színházának legfontosabb feladata volt. À lázadások, felkelések, szabadságmozgalmak történetét feldolgozó romantikus hősi drámák és tragédiák - Lope de Vega, Schiller, Verhaaren, Byron - korszakát irja történelmének első lapjaira a szocialista szovjet szinház. Ki ez az uj néző, mit csinál, hogyan viselkedik a színházban, mit szeretne látni, s amit lát, arra miként reagál? Olvassuk el erről Sztanyiszlavszkijt. tt Kkk©r, 1917-oen azonban kitört a februári forradalom, és utána az októberi. A szinház uj küldetést kapott: ki kell tárnia kapuját a nézők legszélesebb rétegei, azon milliók előtt, akiknek addig nem volt lehetőségük: a kultúra örömeinek élvezésére (...) lehetetlen helyzetbe kerültünk a szinház felé téduló* sokaság láttán. Szivünk azonban izgatottan és örömmel dobbant meg az osztályrészünkül jutó fontos küldetés tudatára. (...) A forradalom után a színházi közönség eleinte vegyes volt: gazdag és szegény, müveit és műveletlen. Tanárok, egyetemisták, tanfolyamhallgatónők, bérkocsisok, házmesterek, különböző hivatalok kistisztviselői, utcaseprők, sofőrök, kalauzok, munkások, szobalányok, katonák. (...) előadásaink mindazonáltal zsúfolt nézőtér előtt, feszült figyelem közepette, síri csendben folytak, és a darab végén zajos ünnep lés ban részesültünk. Az orosz ember vérében van a látványosság szenvedélyes szeretete - jobban bárki másnál. És minél jobban izgatja és lebilincseli a lelkét, annál vonzóbb számára. A drámát, amelynél egy kicsit sírdogálni, az életről filozofálgatni, okos szavakat hallani lehet, az egyszerű
